|
|
 |
|
 |
Beck Tamás (1. rész)
|
Moszkva, 1989. július 1. szombat (MTI-Panoráma) - A bukaresti árelvről és a KGST-országok közötti merev elszámolási rendszerről rugalmasabb elszámolási gyakorlatra kell áttérnünk, mert a jelenlegi rendszerrel már nem lehet tovább élni - jelentette ki Beck Tamás. A magyar kereskedelmi miniszter a hét végén rövid látogatást tett Moszkvában, hogy beiktassa hivatalába az új kereskedelmi főtanácsost, s hogy szovjet partnereivel áttekintse a kétoldalú kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok helyzetét, perspektíváit. Tárgyalásairól a miniszter magyar és szovjet újságírókat tájékoztatott.
Beck elmondta, hogy négy lehetőséget látnak a szakemberek az
elszámolási gyakorlat megváltoztatására. Az egyik a
készpénz-elszámolásos rendszer dollárban, a másik a klíringdolláros
elszámolás. De lehetőség van az úgynevezett finn módszer
alkalmazására is (ezt használják a szovjet-finn
árucsere-forgalomban), s végül: szóba jöhet a korszerűsített
transzferábilis rubel alkalmazása.
Tudósok tanulmányozzák az egyes módszerekre való átállás
következményeit, s azt, hogy az áttérés időszakában milyen veszteség
érné átmenetileg a magyar gazdaságot. Mint Beck Tamás hozzátette,
ezekről a kérdésekkel is tárgyalt Konsztantyin Katusevvel, a
külgazdasági kapcsolatok miniszterével. Hazánkban
miniszterelnök-helyettesi vezetéssel kormánybizottság vizsgáljja a
problémát. Magyarország az átállást 1991 táján tartaná időszerűnek.
Szóba került a magyar gépipar exportlehetőségeinek problémája.
Egyes nagy gyárak, mint például az Ikarus vagy a Ganz-Danubius,
többet is szívesen szállítana a Szovjetunióba, de a kormány keményen
visszafogja a Szovjetunióba irányuló exportot. Nem adminisztratív
korlátozásokról van szó, hanem az érdekeltségi rendszert alakítják
úgy, hogy az fékezőleg hasson az ez irányú exporttörekvésekre. A
keménység oka nyilvánvaló: 366 millió rubeles aktívumunk van a
szovjet piacon, amit a partner egyelőre nem tud megfelelő árukkal
ellentételezni. Ez az aktívum pedig kamatmentes hitelként működik.
Ma a magyar gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy ilyen hiteleket
tudjon folyósítani.
Igény természetesen van a magyar autóbuszok iránt. Mivel a
gyártó szállítási készsége is fennáll, úgy lehetne szabaddá tenni a
buszexport útját, , hogy - például - mielőbb megkötik a szerződést
az idei kontingensből még lekötetlen, tízezer darab Lada gépkocsira
- mondta a magyar miniszter. (folyt.)
1989. július 1., szombat 11:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. július 1. A Kisgazdapárt legnagyobb egyéniségéről, a sokat szenvedett Kovács Béláról emlékeztek meg sírjánál Kisgazdapárti tagok a pécsi temetőben. Nagyon sokan gyűltünk össze. Az ünnepi beszédet itt is Vörös Vince mondott, én felolvastam Kovács Béla barátjának, párttársának a száműzetésben élő Kővágó József egykori budapesti főpolgármesternek méltató sorait..."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok Csörsz Lajos vagyok Miskolcról beszélek. Szeretnék érdeklődni, hogy akik leszereltek, bár igaz én is 76-ban leszereltem, hogyan érint bennünket, hogy ha valaki alternatív szolgálatot akar vállalni. Hát nem tudom, hogy valamit tudnának erről nekem mondani, mert érdekelne, hogy ha az ember másként látja a dolgokat, hogy akkor mégis hogyan viszonyulnak az emberhez. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|