|
|
|
|
A VIT-ek története - 1. rész
|
1989. június 27. kedd (MTI-Panoráma) - Szombaton a Koreai NDK fővárosában megkezdődik - és julius 8.-ig tart - a XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozó Ez az első alkalom, hogy ázsiai országban rendeznek VIT-et. A találkozóra 140 országból mintegy 14 ezer küldöttet várnak. A résztvevők száma alacsonyabb lesz, mint a korábbi VIT-eken, elsősorban a helyszínnel szemben felmerült politikai kifogások, s a nagy távolság okozta gondok miatt.
Hagyományosan színes kulturális programján túl, a VIT ezúttal is elsősorban az ifjúságot érintő nemzetközi, regionális, nemzeti és nemzedéki problémák megvitatásának fóruma lesz. A világpolitikában és a világ ifjúsági mozgalmában elmúlt években lezajlott változások nyomán olyan, az 1985-ös moszkvai VIT-en még tabunak számító témák is megvitatásra kerülnek, mint a környezetvédelem és más globális problémák, az emberi jogok, a kisebbségek és a gyermekek védelme. A XIII. VIT politikai programját kialakító Nemzetközi Előkészítő Bizottság (NEB) teljesen nyitottan dolgozott: bármely, a VIT-en részt venni kívánó nemzeti ifjúsági szervezet képviseltethette magát benne, s a NEB tagjai minden döntésüket konszenzus alapján hozták meg. Az előkészítésben résztvevő nemzetközi ifjúsági szervezetek közül a legjelentősebb és legtöbb tagot számláló szervezet, a Világifjúsági Találkozókat 1947-ben Prágában útjára indító Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ). Története 1942-ben kezdődött, amikor 28 ország antifasiszta ifjúsági szövetségének küldöttei londoni tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy a világháború után létrehozzák a haladó ifjúsági mozgalmak világszervezetét. E cél érdekében 1945. október 29-én a Londoni Royal Albert Hallban megkezdődött a világ ifjúságának találkozója: 63 ország több mint 33 millió fiataljának képviseletében 600 küldött volt jelen, és 1945. november 10-én Londonban megalakították a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget. A DIVSZ első elnöke a francia Guy de Boisson lett. A DIVSZ-hez 1945 óta évről-évre csatlakoztak újabb, az antiimperialista szolidarítás, béke és barátság jelszavát elfogadó haladó ifjúsági szervezetek. Jelenleg a DIVSZ-nek 115 ország közel 280 ifjúsági és diákszervezete tagja. A kezdetektől széles körű nemzetközi kapcsolatokat kialakító DIVSZ számos jelentős politikust adott a nemzetközi életnek. Így például a DIVSZ főtitkára volt 1950 és 1953 között Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt későbbi vezetője, s a DIVSZ vezetésében dolgozott egy ideig Erich Honecker, az NDK jelenlegi államfője, az NSZEP KB főtitkára is. (folyt.)
1989. június 27., kedd 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A VIT-ek története - 2. rész
|
A DIVSZ kezdeményezte akciók közül a világifjúsági találkozók a legjelentősebbek. Az elsőre, 1947-ben 73 ország küldte el képviselőit Prágába. Ettől kezdve 1957-ig kétévente más-más szocialista főváros (Budapest - 1949; Berlin - 1951; Bukarest - 1953; Varsó - 1955 és Moszkva - 1957) adott otthont a fiatalok találkozóinak. Az 1959-es bécsi fesztivál volt az első, amelyet nem szocialista állam rendezett. Az 1962 - Helsinki után a következő találkozót Algériában akarták tartani, de a Ben Bella bukását és Bumedien ezredes hatalomra jutását eredményező 1965. június 19-i algériai államcsíny véget vetett a 65 nyarára tervezett VIT végső előkészületeinek. A IX. VIT-re csak 1968-ban került sor Szófiában, öt év múlva pedig Berlinben találkozott a világ ifjúsága. 1978-ban először rendeztek VIT-et az amerikai földrészen. A havannai találkozót az éghajlat, a vendéglátók szívélyessége és a kulturális programok fényes hangulata tették felejthetetlenné. Moszkva hét évi szünet után 1985-ben rendezett, immár másodízben fesztivált, s célja mindenekelőtt a válságot átélő fesztiválmozgalom megmentése, újjáélesztése volt. A találkozót, amelyre minden addiginál több, 157 országból érkeztek fiatalok, a rendkívüli méretek és biztonsági intézkedések jellemezték. A következő VIT helyszínéről már Moszkvában megszületett az azóta sokat vitatott döntés. Egyfelől a VIT-ek hagyományosan magas költségei, másfelől a fesztiválmozgalom kezdetektől fennmaradt, antiimperialista szolidaritást sürgető jelszava miatt a rendezést nem vállalta, egyetlen szocialista táboron kívüli ország sem. Ebben a helyzetben jelentkezett vendéglátónak Phenjan. Szándéka világos volt: a VIT-től azt várta, hogy jól szolgálatot tesz majd országegyesítő törekvéseinek, s megfelelően ellensúlyozza majd Dél-Koreának a szöuli olimpián aratott propaganda sikereit. Érvelése pedig, hogy Phenjannal elsőízben kerülne a VIT Ázsiába, a fejlődő országok, valamint a Szovjetunió, az NDK és néhány más szocialista ország ifjúsági szervezeteinek széles körű támogatására talált. Az elmúlt két évben éles hangvételű viták folytak arról, hogy Phenjan alkalmas-e egy új típusú, pluralista légkörű fesztivál fogadására. A helyszín azonban eldöntetett, s a VIT Nemzetközi Előkészítő Bizottságának nem maradt más, minthogy a XIII. VIT-en, a hely szellemét tudomásul véve tegyen meg minden erőfeszítést világ haladó ifjúsági mozgalmának új jelszavak alatt történő megújítására. +++ Harsányi György - MTI-Panoráma
1989. június 27., kedd 11:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. július 1. A Kisgazdapárt legnagyobb egyéniségéről, a sokat szenvedett Kovács Béláról emlékeztek meg sírjánál Kisgazdapárti tagok a pécsi temetőben. Nagyon sokan gyűltünk össze. Az ünnepi beszédet itt is Vörös Vince mondott, én felolvastam Kovács Béla barátjának, párttársának a száműzetésben élő Kővágó József egykori budapesti főpolgármesternek méltató sorait..."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok Csörsz Lajos vagyok Miskolcról beszélek. Szeretnék érdeklődni, hogy akik leszereltek, bár igaz én is 76-ban leszereltem, hogyan érint bennünket, hogy ha valaki alternatív szolgálatot akar vállalni. Hát nem tudom, hogy valamit tudnának erről nekem mondani, mert érdekelne, hogy ha az ember másként látja a dolgokat, hogy akkor mégis hogyan viszonyulnak az emberhez. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|