|
|
|
|
Megdőlnek a kommunista tabuk Magyarországon
|
München, 1989. április 17. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A francia Le Monde is hosszú cikket szentel a magyar politikai élet legújabb fejleményeinek. A cikket párizsi munkatársunk, Albert Pál ismerteti: - Függönyfelvonás Magyarországon - így a címe a legrangosabb párizsi napilap, a Le Monde szombati első oldalas vezércikkének, amely a magyar Politikai Bizottságban történt változásokról adott, korábbi, kurtább jelentések után általánosabb fejtegetéseket is tartalmaz. A címben szereplő függöny persze képes beszéd, jelképként is értendő, ha tényszerűen bár arra a vasfüggönyre vonatkozik, melynek fölszámolását az osztrák határon május elején kezdi meg a magyar kormányzat. Mindenesetre ez a vasfüggöny-téma a Monde franciákat igen jól tájékoztató vezércikkének első pontja - osztályozva: első jó pontja. A második a magyar igazságügy-miniszter utasítása: az illetékes jogi szakértők, amilyen gyorsan és lelkiismeretesen csak lehet, vizsgálják felül Nagy Imre és társainak 1958-as perét. Jelent ez egyszersmind rehabilitációt is? - kérdezi a Monde. A szó kényes hiszen a vezető apparátusnak a legitimitása máig az úgynevezett ellenforradalom leverésén alapszik. De lépés mindenesetre az 1958- as kivégzés évfordulójára, június 16-ikára engedélyezett nyilvános temetés. Mert a tabuk, a szocialista tabuk egy esztendeje, Kádár János félreállítása óta egymás után dőlnek meg Magyarországon egészen a többpártrendszer elfogadhatóságáig. És mára olyan a helyzet, hogy visszarendezés nélkül a kívánatosan járható úton újabb qyökeres és a hatalom számára netán fájdalmas döntéseket kell hozni. Úgy, miként a Politikai Bizottságban végrehajtott múlt szerdai változásokkal, melyeknek okai nem kizárólag személyek: mögöttük a súlyos gazdasági válság, a független mozgalmak dinamikája, a párttagság szembeötlő dezertálása, sőt az MSZMP-n belülről is fenyegető szakadás. Erre a virtuális pártszakadásra - reformisták és konzervatívok elválásra - céloz Tavaszi takarítás című mai cikkében a Le Point című hetilap is. Úgy véli tudni: a szerdai gyors döntést Grósz Károly szorgalmazta. Megszabadulni egy vetélytárstól, az itt-ott is kompromittált Berecz Jánostól, de megelőzni a reformisták kiválását is. Ki akkor a nyertes? - kérdezi a Le Point és persze a Le Monde is. Papíron mintha csak döntetlenre állna a játszma, noha a dinamizmus inkább a Pozsgay és Nyers Rezső szárnyé. Mindent megoldva ezzel - józan kétkedés a Monde vezércikkének zárószava: harmadik vetélytársuktól megszabadulván Grósz Károly és Pozsgay Imre még egyetlen lényegi problémát sem oldott meg. +++
1989. április 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. július 1. A Kisgazdapárt legnagyobb egyéniségéről, a sokat szenvedett Kovács Béláról emlékeztek meg sírjánál Kisgazdapárti tagok a pécsi temetőben. Nagyon sokan gyűltünk össze. Az ünnepi beszédet itt is Vörös Vince mondott, én felolvastam Kovács Béla barátjának, párttársának a száműzetésben élő Kővágó József egykori budapesti főpolgármesternek méltató sorait..."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok Csörsz Lajos vagyok Miskolcról beszélek. Szeretnék érdeklődni, hogy akik leszereltek, bár igaz én is 76-ban leszereltem, hogyan érint bennünket, hogy ha valaki alternatív szolgálatot akar vállalni. Hát nem tudom, hogy valamit tudnának erről nekem mondani, mert érdekelne, hogy ha az ember másként látja a dolgokat, hogy akkor mégis hogyan viszonyulnak az emberhez. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|