|
|
|
|
Hantolások
|
München, 1989. április 6. (SZER, Magyar híradó) - Gadó György jelentkezik a Rákoskeresztúri köztemetőből: Sajtókonferenciákat középületek fogadótermeibe, de legalábbis klubok, kávéházak barátságos helyiségeibe szoktak összehívni. Most azonban egy olyan tájékoztatóról tudósítok, amelyet sokkal ridegebb helyszínen, a budapesti új köztemető 301-es parcellájánál tartottak a hazai és a külföldi sajtó munkatársai számára. A Történelmi Igazságtétel Bizottság hívta össze őket abból az alkalomból, hogy véget ért a Nagy Imre perében kivégzettek exhumálása. Hegedűs B. András, a bizottság tagja elismeréssel szólt arról a - mint mondta. - korrekt munkáról, amit az igazságügyi szakértői bizottság tagjai végeztek a kivégzettek nyugvóhelyének azonosítása és a sírok feltárása körül. Sajnálattal állapította meg, hogy Nemeskéri János antropológus professzor kivételével sem ők, sem az Igazságügyi Minisztérium képviselői nincsenek jelen. Mécs Imre, a bizottság másik tagja visszapillantott a Történelmi Igazságtétel Bizottság eddigi tevékenységére. A TIB tavaly júniusi megalakulása óta több felhívásban követelte az 1956-ot követő megtorlás áldozatainak tisztességes eltemetését, a sírok azonosítását és megjelölését, a kivégzettek névsorának közzétételét. Mécs emlékeztetett a sötét évekre, amikor a kivégzettek hozzátartozói a temető fái és bokrai között lappangva, az alkony sötétjében voltak kénytelenek felkeresni, és kezükkel hantolták fel szeretteik sírját, ha ugyan sikerült értesülniük a kivégzésekről és megtudni, hogy hová ásták a földi maradványokat. A kegyeletes kezek által titkon gondozott sírhalmokat a hatalom rendőrlovakkal tiportatta szét. Még a 70-es évek elején is tartott ez az embertelenség. Mécs Imre elmondta: a TIB kérte a kormányzattól, hogy június 16- ikára, az ünnepélyes újratemetés napjára gondoskodjék a temető e részébe vezető utak ellátásról szilárd burkolattal, továbbá intézkedjék a terep és a sírok rendezéséről. Az igazságügyi kormányzat ezt meg is ígérte. Ragaszkodunk ahhoz - folytatta a TIB képviselője -, hogy a rendezés során tartsák tiszteletben a hozzátartozók kívánságait, illetve ne tegyék tönkre a sírok általuk kialakított külalakját. A sajtótájékoztató résztvevői számos olyan mozzanatról értesülhettek, amelyek arra mutatnak, hogy a hatalom bizonyos körei még nem adták fel ellenállásukat, és hat még a félelem is. +++
1989. április 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. július 1. A Kisgazdapárt legnagyobb egyéniségéről, a sokat szenvedett Kovács Béláról emlékeztek meg sírjánál Kisgazdapárti tagok a pécsi temetőben. Nagyon sokan gyűltünk össze. Az ünnepi beszédet itt is Vörös Vince mondott, én felolvastam Kovács Béla barátjának, párttársának a száműzetésben élő Kővágó József egykori budapesti főpolgármesternek méltató sorait..."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok Csörsz Lajos vagyok Miskolcról beszélek. Szeretnék érdeklődni, hogy akik leszereltek, bár igaz én is 76-ban leszereltem, hogyan érint bennünket, hogy ha valaki alternatív szolgálatot akar vállalni. Hát nem tudom, hogy valamit tudnának erről nekem mondani, mert érdekelne, hogy ha az ember másként látja a dolgokat, hogy akkor mégis hogyan viszonyulnak az emberhez. Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|