|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyílt levél a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövetének (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. május 10., szerda - Az 1968-as eseményeket megfontolva és újraértékelve arra a megállapításra jutottunk, hogy a Magyar Néphadsereg 1968. augusztusi fegyveres beavatkozása a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ügyeibe, nem a magyar nép elhatározásából történt. Annak tudatában: hogy 1968. augusztus 20-án 23 órakor Csehszlovákia határainak önkényes és fegyveres átlépése megsértette az Egyesült Nemzetek alapokmányát, a Varsói Szövetségi Szerződést, amely szerint a szerződő szocialista államok csapatai csak közös megegyezés alapján léphetnek a másik szerződő állam területére; valamint annak felismerésében, hogy a fegyveres támadó fellépés tudatos félrevezetésen alapult, mely szerint a csehszlovák államhatalom legitim szervei kérték a fegyveres beavatkozást, szükségesnek tartjuk az akkori hivatalos magyar eljárás kritikáját és felülvizsgálatát. Ma már köztudott, hogy a nemzetközi jogot is sértő inváziót egy olyan nem létező okmányra alapozták, amely csak 1968. augusztus 21-én látott napvilágot. Ezzel szemben 1968. augusztus 21-én a csehszlovák államhatalom törvényes képviselői: Ludvik Svoboda államfő, Jozef Smrkovsky a nemzetgyűlés elnöke és Oldrich Cernik a kormány elnöke határozottan kijelentették, hogy nem kértek beavatkozást a Varsói Szerződés tagállamaitól és tiltakoztak a katonai megszállás ellen. Ugyanezt jelentette ki a Magyar Televízióban elhangzott interjújában Alexander Dubcek, a párt akkori főtitkára is. A segítségkérés bizonyítékát az elmúlt több mint 20 év alatt senkinek sem sikerült felmutatni. Kormányunk akkori eljárását tévedésnek és szovjet parancs szolgai végrehajtásának minősítjük, sajnálkozásunkat fejezzük ki azért, hogy mi magyarok, akik 1956-ban ugyanúgy megszenvedtük az idegen katonai hatalom elnyomását és beavatkozását, résztvettünk - a nép megkérdezése és felhatalmazása nélkül - a csehszlovák demokratizálódási kísérletek eltpirásában. Ezzel a katonai lépéssel, fegyverrel segítettük a szlovákiai magyar nemzeti kisebbséget megfosztani olyan széles körű és demokratikus nemzetiségi jogoktól, melyeket 1968. október 27-én a nemzetiségi alkotmánytörvény megszavazásával már elértek. Mindezeket átgondolva indokoltnak tartjuk, hogy Csehszlovákia népei és nemzetei előtt sajnálkozásunkat fejezzük ki az 1968-ban történtekért, bár elhatározásukban semmi szerepünk nem volt. Kérjük, hogy levelünket sziveskedjék kormánya tudomására hozni. Magyar Demokrata Fórum budapesti I.-XII. kerületi szervezete (OS)
1989. május 10., szerda 15:06
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. július 1. A Kisgazdapárt legnagyobb egyéniségéről, a sokat szenvedett Kovács Béláról emlékeztek meg sírjánál Kisgazdapárti tagok a pécsi temetőben. Nagyon sokan gyűltünk össze. Az ünnepi beszédet itt is Vörös Vince mondott, én felolvastam Kovács Béla barátjának, párttársának a száműzetésben élő Kővágó József egykori budapesti főpolgármesternek méltató sorait..."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok Csörsz Lajos vagyok Miskolcról beszélek. Szeretnék érdeklődni, hogy akik leszereltek, bár igaz én is 76-ban leszereltem, hogyan érint bennünket, hogy ha valaki alternatív szolgálatot akar vállalni. Hát nem tudom, hogy valamit tudnának erről nekem mondani, mert érdekelne, hogy ha az ember másként látja a dolgokat, hogy akkor mégis hogyan viszonyulnak az emberhez. Köszönöm."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|