|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A recski színesfém-vagyon kitermelése nemzeti érdek (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. május 8., hétfő - A Recsk térségében fellelhető színesfémércvagyon világviszonylatban is jelentős nagyságrendű, s becslések szerint 13 milliárd dollár értékű árualap kitermelésére ad lehetőséget - hangzott el azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság és a Magyar Demokrata Fórum rendezett hétfőn Budapesten, a HNF VI. kerületi szervezetének tanácstermében.
A bányászati szakemberek és közgazdászok részvételével lebonyolított vitán egyöntetű volt az a vélemény, hogy súlyos hiba lenne a recski ércbányában a termelést tartósan szüneteltetni, és még végzetesebb a termelőhelyeket vízzel elárasztani. Annál is inkább, mert a Recsk térségében 600-1200 méteres mélységben megtalálható színesfém-érckészlet nagyságát senki sem vitatja, csupán a kitermelés gazdaságosságáról eltérőek a vélemények. A vitából kitűnt: a fő kérdés az, hogy miként lehetne a kitermelés hátterét megteremteni. Elhangzott: a föld mélyében lévő ércvagyont gazdasági társulás formájában, külföldi működő tőke bevonásával lehetne hasznosítani. Ez megfontolandó azért is, mert a recski bánya bezárásával 7 milliárd forint értékű létesítmények vesznének kárba, sőt a termelés felfüggesztése foglalkoztatási gondokat is előidézne a környéken. A recski ércvagyon további kitermelése mellett érvelők többek között arra hivatkoztak, hogy az érclelőhely hasznosítására komoly külföldi érdeklődés mutatkozik. Megemlítették: a recski ércvagyon Magyarország számára túlságosan ,,nagy falat,,, ezért hasznosítása csak a nemzetközi tőke részvételével képzelhető el. A vita egyik közgazdász részvevője arra hívta fel a figyelmet, hogy az újabb bányanyitás fő szempontja a relatíve olcsó, minden tényezőt figyelembe vevő technikai felszereltség megteremtése. Szerinte kockázatos a külföldi működő tőkét csak a kitermelésre igénybe venni. Mindenképp szükséges, hogy kiépüljön a hasznosítás teljes színesfém-ipari vertikuma (bánya, kohó, feldolgozóüzemek). Többen is rámutattak: a recski színesfém-vagyont olyan, jól meghatározott magyar vállalati körnek kellene a rendelkezésére bocsátani, amely hajlandó kockázatot vállalni a hasznosítás érdekében. Ez a tulajdonosi kör hirdethetné majd meg a versenytárgyalást a külföldi vállalkozóknak, dönthetne a részvénytársaság létrehozásáról. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 20:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. július 1. A Kisgazdapárt legnagyobb egyéniségéről, a sokat szenvedett Kovács Béláról emlékeztek meg sírjánál Kisgazdapárti tagok a pécsi temetőben. Nagyon sokan gyűltünk össze. Az ünnepi beszédet itt is Vörös Vince mondott, én felolvastam Kovács Béla barátjának, párttársának a száműzetésben élő Kővágó József egykori budapesti főpolgármesternek méltató sorait..."
SZER-hallgató telefonja:
"Jónapot kivánok Csörsz Lajos vagyok Miskolcról beszélek. Szeretnék érdeklődni, hogy akik leszereltek, bár igaz én is 76-ban leszereltem, hogyan érint bennünket, hogy ha valaki alternatív szolgálatot akar vállalni. Hát nem tudom, hogy valamit tudnának erről nekem mondani, mert érdekelne, hogy ha az ember másként látja a dolgokat, hogy akkor mégis hogyan viszonyulnak az emberhez. Köszönöm."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|