Rendszerváltás és az MTI

	MSZBT országos értekezlet (1. rész)
1989. december 16., szombat - A kialakuló többpártrendszer viszonyai között a Magyar-Szovjet Baráti Társaság a jövőben nem lehet egyetlen politikai akarat kiszolgálója, nem kötődhet kizárólagosan egyetlen politikai párthoz sem. Partneri viszonyt kell kialakítanunk minden olyan párttal és mozgalommal, amelynek programjában vagy tevékenységében helyet kap a Szovjetunióhoz fűződő jószomszédi, baráti viszony megőrzése, az országaink közötti kölcsönösen hasznos sokoldalú együttműködés fejlesztése - mondotta Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára a Magyar-Szovjet Baráti Társaság szombaton, Budapesten- több mint 300 küldött részvételével rendezett - IX. országos értekezletén. A tanácsozáson a napjainkban útkereső időszakát élő szervezet tagjai arra próbáltak választ adni, hogy a mai megváltozott társadalmi körülmények között hol lehetne a társaság helye, milyen feladatokat vállalhatna annak érdekében, sikerrel megfeleljen az új elvárásoknak. A társaságnak a következő évek feladatait mérlegelve abból a felismerésből kell kiindulnia, hogy a magyar-szovjet kapcsolatok objektív szükségszerűsége nem kérdőjelezhető meg - hangoztatták a felszólalók. Rámutattak: gazda s águnk működésének javítása érdekében szorosabban kell kötődnünk a nyugat-európai országok gazdaságához; ám egyúttal azt is hangsúlyozták, hogy a gazdasági integráció egyoldalúságait nem lehet egy új, más jellegű egysíkúság kialakításával felszámolni. Mivel a gazdaságunk működéséhez szükséges nyersanyagok és energiahordozók nagy részét a jövőben is csak a Szovjetunióban szerezhetjük be, ezért alapvető nemzeti érdekünknek nevezték, hogy ipari késztermékeink és más áruink ne veszítsék el a szovjet piacot. A felszólalók utaltak arra is, hogy a magyar-szovjet kapcsolatok objektív szükségességét igazoló tények erejét gyengítené, ha nem tennének említést azokról a mérhetetlen károkról, amelyek a Szovjetunió és a szocialista országok kapcsolatában keletkeztek a sztálini önkény és a hirhedt Brezsnyev doktrína következtében. Hangsúlyozták, hogy a diktált kapcsolatok nemcsak az érintett országok mozgásterét, nemzeti szuverenitását korlátozták, hanem milliók hitét rombolták le szerte a világon. Kifejezték azt a meggyőződésüket is, hogy a magyar-szovjet barátság csak akkor lehet igazán eredményes, ha a két ország kapcsolatát fokozatosan megtisztítjuk a múlt megoldatlan kérdéseitől. (folyt. köv.) 1989. december 16., szombat 14:36
Vissza »

	MSZBT országos értekezlet (2. rész)
A vitában hangsúlyozottan szóltak arról, hogy a magyar-szovjet barátság nemzeti érdek, s ezt kívánja erősíteni a társaság is a maga eszközeivel a jövőben. A küldöttek sürgették a társaság gyökeres szellemi és szervezeti átalakítását, a mozgalmi jellegű munkavégzést. A megújulás szellemében új programnyilatkozatot s ennek eszközeként egy megváltoztatott alapszabályt fogadtak el. Az alapszabály egyik leglényegesebb változásának az tekinthető, hogy a jövőben a társaságnak egyéni tagsága is lesz. Ezzel is segíteni kívánják a társaság mozgalmi jellegének erősítését. A programnyilatkozat fontos elemeként utaltak a mozgalom történelmi örökségére. Megerősítve ezzel, hogy az olyan régi nézetek, mint az emberek közötti megbékélés, a népek közötti megértés és jobb együttműködés szolgálata mai is időszerűek, s alkalmasak arra, hogy politikai hovatartozástól függetlenül összefogásra, közös tettekre szólítsanak. A résztvevők elkötelezték magukat a társadalom demokratikus átalakítása, illetve egy olyan Magyarország felépítése mellett, amely szerves része Európának, s amely minden irányban nyitott, de amelynek külkapcsolataiban továbbra is fontos szerepet kap a magyar-szovjet együttműködés. Megfogalmazták azt a gondolatot is, hogy a társaság kész együttműködni minden olyan társadalmi szervezettel, mozgalommal és párttal, amely fontosnak tartja a magyar-szovjet jó viszony megőrzését, sokoldalú fejlesztését. (folyt.köv.) 1989. december 16., szombat 19:21
Vissza »

	MSZBT országos értekezlet (3. rész)
Hangsúlyozottan szóltak arról is, hogy hazánk és a Szovjetunió kapcsolatát nemcsak politikai szempontok szerint lehet és kell kezelni. Így pártállásuktól függetlenül sokan kedvelik ma hazánkban a Szovjetunió népeinek zenéjét, irodalmát, művészetét; emellett sokan érdeklődnek a szovjet tudományos élet kiválóságainak munkássága és a szovjet sportolók teljesítményei iránt. A társaság - szerintük - elsősorban abban tehet többet, hogy a két ország szellemi értékei kölcsönösen és folyamatosan hozzáférhetőek legyenek. A résztvevők csatlakozva a világméretű nemzetközi szolidaritási hullámhoz kifejezték tiltakozásukat Tőkés László temesvári református lelkész meghurcolása ellen. Egyúttal a küldöttek egyperces néma felállással emlékeztek meg a napokban elhunyt világhírű szovjet tudósról és békeharcosról, Andrej Szaharovról. A társaság tiszteletbeli elnökének választotta Straub F. Brunó akadémikust, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét, s egyben felruházta az ügyvezető elnöki jogok gyakorlásával. Alelnököknek Bódi Bélát, Kondorosi Ferencet, Mártha Ferencet, Pach Zsigmond Pált és Varga-Sabján Lászlót; míg az ügyvezető titkári feladatok ellátására Bíró Gyulát választották meg. (MTI) 1989. december 16., szombat 19:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »