|
|
 |
|
 |
- Magyarország jövője - 1. folyt.
|
Endre Marton, aki 1957 januárjában hagyta el Magyarországot,
miután a forradalom kitörésének, lefolyásának és leverésének hű
krónikása volt, 32 év után először látogatott Budapestre - mint a
Los Angeles Timesben írja -, talán utoljára. A sors iróniája -
mondja a magyar származású amerikai újságíró -, hogy 1956 májusában
az ÁVH a Fő utcai börtönbe vitt. És most, 33 évvel később a Magyar
Tudományos Akadémia vendégházában Budán, egész közel kaptunk
szállást volt börtönünkhöz. Akkor is, most is a magyar kormány
vedége voltam, csak micsoda különbség
- mondja a cikkben Endre
Marton.
Budapestet legjobban a taxiban ismeri meg az ember - folytatja
cikkét a magyar származású amerikai újságíró. Ugyanis a taxisofőrök
nagyon jól informáltak, és meg is osztják azt, amit tudnak. Egy
alkalommal nem kaptunk állami taxit, és egy magántaxis vitt el oda,
ahová mennünk kellett. Útközben pedig elmesélte, hogy 18 százalékos
az infláció, hogy őt ugyan nem izgatja a kulturális glasznoszty vagy
a peresztrojka, és hogy felőle kommunisták vagy antikommunisták azt
csinálhatnak, amit akarnak.
Ez az ember - írja Endre Marton a Los Angeles Times olvasóinak
-, ez a taxisofőr napközben mérnöki beosztásban dolgozik. Éjszaka
taxizik, hogy kiegészítse a fizetését, és kilátása sincs rá, hogy
össze tud szedni annyi pénzt, amennyiből el tudja cserélni az
egyszobás lakását. Ettől az embertől többet tudtam meg a magyar
gazdasági helyzetről, mint az összes újságból, statisztikai
közleményből vagy hivatalos tájékoztatóból együttvéve - mondja Endre
Marton.
1989. június 13., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|