|
|
|
|
Ilie Ceausescu tanulmánya (1.)
|
Bukarest, 1989. május 16. kedd (MTI) - Újabb magyar vonatkozású tanulmányok jelentek meg Romániában a Lupta Intregului Popor című hadtörténeti folyóirat ez évi második számában, amelyek egyikében Ilie Ceausescu altábornagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, a román hadtörténeti bizottság elnöke bírálja a mai magyar politikát, s egyben Magyarországot revansista törekvésekkel vádolja.
Ilie Ceausescu ,,A nemzeti történelem alapvető igazságai - harc az ősi föld védelméért, az expanzionizmus és a revizionizmus ellen, - a román nép történelmének állandó jellemzője,, című írásában az elmúlt két évezred történelmét vizsgálva ismét feleleveníti (a sokak által vitatott) dákó-román elméletet, s meglehetősen egyoldalúan mutatja be a magyar-román viszonyt, a múlt századok magyar politikájának lényegében csak negatív oldalait hangsúlyozva. A második világháborút követő időszakról szólva Ilie Ceausescu úgy vélekedik: a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti elnyomás elleni fellépés, a függetlenség és az integritás védelméért folytatott harc korábban és a jelenlegi körülmények között is a társadalmi fejlődés döntő tényezője. A tanulmány azt hangoztatja, hogy Románia következetesen szembeszáll a reakciós propaganda felerősödésével, amely durva módon befeketíti és meghamisítja a szocialista országok, köztük Románia realitásait. A román nép nemzeti büszkeségét sértik azok a nehezen megmagyarázható kísérletek, amelyek tagadják, vagy eltorzítják a szocialista Románia mai valóságát. Ilie Ceausescu cikke szerint azok az engedmények, amelyeket Magyarország - úgymond - a reakciónak tett a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolataiban, nyíltan elenséges helyzetet teremtettek Magyarország és Románia kapcsolataiban. Érvként azt hozza fel, hogy belső téren - mint azt tavaly (szerinte) maga Grósz Károly jelentette ki amerikai útja során - ,,a magyarországi szocializmus egyfajta kapitalizmus kommunista körülmények között,,. Ez pedig nyilvánvalóan revizionista, revansista magatartás, amelyet a szomszédos ország Romániával fenntartott kapcsolataiban elfogadott. Az imperialista propaganda úgynevezett emberi jogi témája a hivatalos magyar propagandában megjelenve új kompromisszumot kötött napjaink legretrográdabb erőivel - állítja a tanulmány szerzője. Magyarország szerinte korábban is így járt el, a Habsburg birodalom részeként, s akkor is, amikor szövetséget kötött a hitleri harmadik birodalommal és az olasz fasiszta rendszerrel. (folyt.)
1989. május 16., kedd 10:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ilie Ceausescu tanulmánya (2.)
|
Ilie Ceausescu megítélése szerint Magyarország, amely súlyos társadalmi-gazdasági és belpolitikai problémákkal került szembe, ki nem egyenlített óriási külföldi adósságok nyomása alatt - különösen az utóbbi években - felerősítette területi revíziós politikáját, több területen meghaladva a horthysta idők megnyilvánulásait. A cikk szerzője imperialista tartalmat és inspirációt lát abban, hogy a magyar kormány a ,,nemzeti kisebbségek védelmének,, kérdését kérte felvétetni az ENSZ Közgyűlés ülésszakának napirendi pontjai közé; hogy tavaly júniusban Románia budapesti nagykövetsége előtt a hatóságok egyetértésével és támogatásával románellenes tüntetés zajlott le; hogy idén március 15-én többen az ,,autonóm Erdély,, létrehozásáért léptek fel; hogy több magyar városban Erdéllyel kapcsolatos kiállítások nyíltak; hogy a magyar hatóságok felvették a kapcsolatot az ENSZ menekültügyi főboztosával, s e kérdéssel kapcsolatban csatlakoztak a genfi konvencióhoz. Ilie Ceausescu hangoztatja: ennek a politikának valódi tartalma, értelme és célja mindazok számára nyilvánvaló, akik tudják, hogy Magyarország milyen kritikus helyzetbe jutott a szocialista építés egyes alapelveiről történt lemondás, valamint annak következtében, hogy kompromisszumot kötött a haladással és a világ békéjével szemben álló legellenségesebb erőkkel. A román nemzetvédelmi miniszterhelyettes fejtegetése alapján arra a következtetésre jut, hogy Magyarország jelenlegi helyzetében csak egyetlen megoldást talál, mégpedig a más országokban élő magyar kisebbségek problémáját, akiket a ,,védelmük,, alá helyez. Ilie Ceausescu szerint ennek az a célja, hogy eltereljék a lakosság figyelmét a belső problémákról, - ezt a módszert azonban már korábban feltalálták a fasiszta modellben, akkor, amikor a hitlerista Németországnak expanzionista célkitűzései voltak. Végezetül Ilie Ceausescu kijelenti: Románia nem kíván a polémiák, a szidalmazások és más megalapozatlan vádaskodások útjára lépni. Ugyanakkor - nem elfogadva a belügyeibe való beavatkozást, függetlensége, szuverenitása és területi integritása megsértését - ismételten kifejezi teljes meggyőződését, hogy a magyar-román kapcsolatok jelenlegi helyzete meghaladhatóvá válik. +++
1989. május 16., kedd 10:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|