|
|
 |
|
 |
Ilie Ceausescu tanulmánya (1.)
|
Bukarest, 1989. május 16. kedd (MTI) - Újabb magyar vonatkozású tanulmányok jelentek meg Romániában a Lupta Intregului Popor című hadtörténeti folyóirat ez évi második számában, amelyek egyikében Ilie Ceausescu altábornagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, a román hadtörténeti bizottság elnöke bírálja a mai magyar politikát, s egyben Magyarországot revansista törekvésekkel vádolja.
Ilie Ceausescu ,,A nemzeti történelem alapvető igazságai - harc
az ősi föld védelméért, az expanzionizmus és a revizionizmus ellen,
- a román nép történelmének állandó jellemzője,, című írásában az
elmúlt két évezred történelmét vizsgálva ismét feleleveníti (a sokak
által vitatott) dákó-román elméletet, s meglehetősen egyoldalúan
mutatja be a magyar-román viszonyt, a múlt századok magyar
politikájának lényegében csak negatív oldalait hangsúlyozva.
A második világháborút követő időszakról szólva Ilie Ceausescu
úgy vélekedik: a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a
nemzeti elnyomás elleni fellépés, a függetlenség és az integritás
védelméért folytatott harc korábban és a jelenlegi körülmények
között is a társadalmi fejlődés döntő tényezője. A tanulmány azt
hangoztatja, hogy Románia következetesen szembeszáll a reakciós
propaganda felerősödésével, amely durva módon befeketíti és
meghamisítja a szocialista országok, köztük Románia realitásait. A
román nép nemzeti büszkeségét sértik azok a nehezen megmagyarázható
kísérletek, amelyek tagadják, vagy eltorzítják a szocialista Románia
mai valóságát.
Ilie Ceausescu cikke szerint azok az engedmények, amelyeket
Magyarország - úgymond - a reakciónak tett a szomszédos országokkal
fenntartott kapcsolataiban, nyíltan elenséges helyzetet teremtettek
Magyarország és Románia kapcsolataiban. Érvként azt hozza fel, hogy
belső téren - mint azt tavaly (szerinte) maga Grósz Károly
jelentette ki amerikai útja során - ,,a magyarországi szocializmus
egyfajta kapitalizmus kommunista körülmények között,,. Ez pedig
nyilvánvalóan revizionista, revansista magatartás, amelyet a
szomszédos ország Romániával fenntartott kapcsolataiban elfogadott.
Az imperialista propaganda úgynevezett emberi jogi témája a
hivatalos magyar propagandában megjelenve új kompromisszumot kötött
napjaink legretrográdabb erőivel - állítja a tanulmány szerzője.
Magyarország szerinte korábban is így járt el, a Habsburg birodalom
részeként, s akkor is, amikor szövetséget kötött a hitleri harmadik
birodalommal és az olasz fasiszta rendszerrel. (folyt.)
1989. május 16., kedd 10:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|