Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 07.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás a nyugdíjak igazságosabb megállapításáról

"Vizsgálják felül a kirívóan magas összegű nyugdíjakat és csökkentsék különösen azon személyek nyugdíját, akik úgymond munkásmozgalmi tevékenységük jutalmául kaptak teljes fizetéssel nyugdíjas státust. A jövőre nézve is határozzák meg a nyugdíjak felső határát, és ezzel együtt lényegesen emeljék a létminimum körüli és alatti nyugdíjak összegét. A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében évente meghatározott konkrét összeggel emeljék valamennyi nyugdíjas járandóságát."
SZER, Magyar híradó:

A Munkásőrség csökkentése

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén jelentette be Dósa István, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese, hogy szeptember elsejéig 30 százalékkal csökkentik a Munkásőrség állományát.

Németh Miklós bejelentései

(Kézdi Pál)
München, 1989. április 14. (SZER, A mai nap) - Németh Miklós
miniszterelnök közölte, hogy a parlament következő ülésszakán
javasolni fogja a kormány jelentős átalakítását. A Magyar Hírlapnak
nyilatkozva egyebek között ígéretet tett arra is, hogy
megvizsgálják a népszavazás lehetőségét a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer ügyében.
    
    Németh Miklós miniszterelnök a kormány soron kívüli ülését követően
elismerte, amit mindenki tud: hogy a kormány kapkod és sodródik az
eseményekkel. Arra hivatkozott, hogy a vezetése alatt álló kormány
olyan induló helyzetet örökölt, amely túlhaladta az MSZMP
stabilizációs programját. Ezért a kormánynak nem ehhez a
használhatatlan programhoz, hanem a tényleges helyzethez kellett
igazodnia.
    
    Az égetően sürgős kérdések közül ezúttal a bős-nagymarosi
beruházással kívánunk foglalkozni. A miniszterelnök kitért az
Országgyűlés ülésszakán tett ígéretére. Ez három területre
vonatkozott. Egyrészt alapos vizsgálatot ígért, másrészt azt, hogy
a kormány megfontolja a népszavazás lehetőségét, annak jogi,
nemzetközi, politikai és gazdasági összefüggéseit, Németh Miklós
arra is utalt, hogy a döntés pillanatában az építkezés olyan
állapotban lesz, hogy nem állítja kész tények elé a döntéshozókat,
tehát lehetővé válik mind a leállítás, mind a gazdaságos befejezés
alternatívája.
    
    A kormányfő ezután arra hivatkozik, hogy a nagymarosi építkezés
leállítása nem is lenne jogszerű, mert a jelenlegi építkezés a
parlament érvényes döntése alapján folyik, ezért a leállítására
csak a parlamentnek van joga.
    
    Itt többszörös fogalom-csúsztatással állunk szemben: a Tudományos
Akadémia és más szakemberek véleménye dacára a senki által meg nem
választott MSZMP vezetése döntött úgy, hogy a lakosság többségének
nyilvánvaló akarata ellenére is megépíti a jóvátehetetlen
környezetrombolást okozó és kizárólag veszteséget termelő
nagyberuházást. Mindezt egy olyan időszakban tette, amikor az
ország súlyosan el van adósodva és a nagyberuházás terheit a
lakosságból kifacsart milliárdokból lehet csak fedezni.
    
    A parlament döntésére való hivatkozás szemfényvesztés, mivel ez a
parlament lényegében az MSZMP intézménye, semmiképpen sem a
társadalomé, mivel nem szabad választások révén jött létre. A
képviselők többsége a párt Központi Bizottságától kapott utasítást
hajtott végre és nem választóinak érdekeit képviselte. Ezért a bős-
nagymarosi vízlépcső megépítésére vonatkozó hibás döntésért
kizárólag az MSZMP felső vezetése, a pártszuverenitást képviselő
parlament és elsősorban a párt érdekeit képviselő kormány a
felelős.
    
    A kommunista kormányzatok nyilvánvalóan hibás döntéseinek előzetes
korrekciója sohasem volt lehetséges, mert a kommunista pártok - így
az MSZMP is - a felelősségre vonás minden lehetősége nélkül
hozhattak olyan döntéseket, amelyek összes hátrányait a lakosság
kénytelen elviselni.
    
    Németh Miklós csak akkor hivatkozhatna joggal az Országgyűlés
állásfoglalására a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatosan, ha
ezt az Országgyűlést - az egyenlő jogú pártok szabad versenye
alapján - a magyar nép demokratikusan választotta volna meg. Ebben
az esetben a kormány joggal mondhatná, hogy a nép akaratát kifejező
Országgyűlés döntéséhez igazodnia kell. Jelen esetben azonban csak
a Grósz Károly féle vezetés hibás döntéséhez ragaszkodik, és azzal
érvel, hogy ennek a hibás döntésnek az utólagos korrekciója
milliárdos veszteségekkel jár.
    
    Ha demokratikus politikai rendszer lenne, akkor természetesen a
Grósz Károly féle pártvezetésnek már nem lett volna módja ilyen
sokmilliárdos kárt okozó döntés meghozatalára. De még mindig
egyszerűbb vállalni az eddigi károk viselését, mint további, több
mint 100 milliárd forinttal tetézni, valamint a beruházás teljes
fennállása alatt további évi ötmilliárd forint kárt okozni hosszú
éveken át az egész magyar népnek.
    
    Nem szólt arról Németh Miklós, hogy Kulcsár Péter, Budapesten élő
politológus nemzetközi jogilag megalapozottan kimutatta: az 1977-
ben megkötött magyar-csehszlovák szerződés két okból is támadható.
    
    Az egyik a szerződés jogi értelemben vett egyenlőtlensége, a másik
az, hogy a felek eltértek az 1947-es magyar békeszerződés
előírásaitól.
    
    Németh Miklósnak haladéktalanul tárgyalásokat kellene kezdenie a
csehszlovák kormánnyal a csehszlovák-magyar szerződés
érvénytelenségének a megállapításáról. +++
    


1989. április 14., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD