|
|
|
|
Kőszeg interjú
|
London, 1989. március 20. (BBC, Panoráma) - Budapesten tegnap nem az utcán, hanem a budapesti Corvin moziban jelent meg a Kelet- Közép-Európát járó glasznoszty kísértete. Magyarországon az ottani, demokratikus átalakulás jegyében ott tartotta meg programkészítő közgyűlését a Szabad Demokrata Szövetség. Tájékozódás végett telefonon felhívtam Kőszeg Ferencet, a Szövetség egyik ügyvivőjét. A jelentésekből úgy látom, hogy van egy különbség a hosszú- és a rövid lejáratú programjuk között. Mi a hosszú lejárat, és mi a rövid lejáratú program? - tudván azt, hogy ez még nem végleges, hiszen, amint látom, áprilisban fogják ezt végső formába önteni. - A hosszabb távú programunknak a célja egy parlamenti demokrácia megvalósítása. A politikai részének a legfontosabb eleme egy alkotmányelképzelés, amely hát lényegében olyan, mint a nyugat- európai alkotmányok, tehát fontos eleme a hatalom megosztása, tehát a középpontjában a népképviselet, a parlament áll. Egy erős kormánnyal számol és egy bírói szervezettel, beleértve az alkotmánybíróságot és a közigazgatási bíróságot, tehát olyan bírói szervezettel, amely képes arra, hogy az állampolgárnak az állammal szemben igazat adjon, illetve, hogy törvényeket előbíráljon, amennyiben azok ellentétesek az alkotmánnyal. Fontos eleme ennek az alkotmánykoncepciónak az önkormányzat. Itt nemcsak helyi önkormányzatokról van szó, hanem különböző önkormányzati szervezetekről, ide tartoznak például az egyetemek is, a társadalombiztosítás. Amely nem azt jelenti, hogy egyetlen társadalombiztosítás létezik, hanem a társadalombiztosító intézetek sokasága, amelyet azonban nem okvetlenül magánvállalkozások, hanem olyan közhasznú intézmények, amelyek bizonyos közhatalmi funkciókat, vagy közérdekű funkciókat is gyakorolnak. A gazdasági résznek pedig van két központi eleme. Az egyik a gazdaságnak az integráló szerve, a másik pedig a tulajdonreform. Arra gondolunk, hogy ezeknek az előbb említett önkormányzatoknak kell az egyik fontos tulajdonosnak lennie ebben a kialakítandó gazdasági rendszerben. Tehát például a társadalombiztosítási intézményeknek kell olyan tulajdonnal rendelkezni, amely a piacon működik, és amely lehetővé teszi azt, hogy a társadalombiztosítási szervezetek, önkormányzatok a társadalombiztosítási feladataikat, tehát a szociálpolitikai feladataikat ebből a tulajdonból lássák el. Hasonló jelenségek vannak a svéd gazdaságban például, vagy másképpen, más módon Japánban is. Megszűnne a szociálpolitikának és a gazdaságpolitikának az ellentmondása, ellentétessége. - Külpolitikailag? - Az elvi nyilatkozatomban az 1956-os semlegességi nyilatkozatról mint eszményről beszélünk. Ugyanakkor, és ez voltaképpen már a rövid távú programhoz tartozik, azt gondoljuk, hogy megegyezéssel, kétoldalú tárgyalásokkal egyrészt megpróbáljuk elérni a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, tekintettel a szovjet stratégiai érdekekre is, másrészt megpróbálunk arra törekedni, és ezt kívánjuk a jelenlegi kormánytól is és ezt kívánjuk egy szabadon választott demokratikus kormánytól is, hogy a Varsói Szerződés átalakulására törekedjen egyelőre addig, ameddig a teljes elhagyására nincsen mód. Ezen az átalakításon elsősorban azt értjük, hogy szükségesnek tartjuk a Brezsnyev-doktrína hivatalos, ünnepélyes visszavonását, vagyis annak a kijelentését, hogy - egyébként az eredeti szerződés-szöveggel egybehangzóan - a szerződésnek ne legyen módja azáltal a szerződéshez tartozó országok belügyeibe való beavatkozásra és egyúttal, hogy az országok nyerjenek fokozottabb külpolitikai szabadságot is. - Látom, hogy nyílt levelet intéztek a kelet-európai demokratákhoz. - Szeretnénk idén ősszel Magyarországon egy konferenciát rendezni, egy - azt is mondhatnám, hogy kelet-európai parlamentet -, amelyben két fő kérdést tartanánk megvitatni: milyen követeléseink lehetségesek a Jalta utáni Kelet-Európában, de másrészt pedig, hogy hogyan oldhatók, tompíthatok a különböző kelet-európai országok egymás közötti ellentétei, különös tekintettel a Kelet-Európa- szerte élesen megnyilvánuló nemzetiségi kérdésekre. Tehát mindenkit és minden csoportnak a képviselőit szeretnénk látni ezen a kongresszuson. - A magyar csoportokat is. - Természetesen. - És nyugati megfigyelőket hívnak? - Igen, igen, mindenképpen. A másik jelentős esemény ezen a közgyűlésen, hogy felolvasták á Független Jogász Fórum kezdeményezését, amelyben egy független kerekasztal létrehozását javasolják. Azt, hogy a jelentősebb magát pártnak nevező vagy pártként működő független szervezetek üljenek le és próbálják kidolgozni az együttes platformot, amely alapján az MSZMP-vel a tárgyalásokat folytathatják. - Kőszeg Ferenccel beszéltem telefonon Budapestről a Szabad Demokrata Szövetség tegnapi programkészítő közgyűléséről. +++
1989. március 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|