Rendszerváltás és az MTI

	Ceausescu beszéde
München, 1989. január 30. (SZER, Világhíradó) - A bukaresti rádió csak részleteket közvetített az államelnök és pártvezető beszédéből, de így is érezhető volt, hogy a 71. születésnapján rendezett ünnepségen mondott közel másfél órás beszéde végén Ceausescu határozottan kifáradt. Az előzetes szövegtől időnként el is tért, annyira igyekezett ostorozni a reformpolitikát. A román távirati iroda utóbb kiadott szövegéből ítélve a pártvezető többször is élt valamely szófordulattal, azt a benyomást keltve, mintha elfelejtette volna, hogy néhány perccel korábban már foglalkozott az adott kérdéssel. Ennek ellenére senkit sem ért váratlanul a hosszú beszéd lényege. A 71. születésnapot előkészítő rendezvényeken szinte példa nélküli támadások hangzottak el a reformgondolatok, és egyes, közelebbről meg nem nevezett kommunista országok ellen. Ceausescu bevezetőjében rámutatott arra, hogy eredetileg rendkívüli pártértekezleten szerette volna megvitatni a többi kommunista országban tapasztalható reformtörekvéseket, de belátta, hogy a probléma alapos vizsgálata halaszthatatlan. Ezért születésnapi ünnepségét használta fel, mert ezen számos párt és állami tisztségviselő jelent meg. A korábbi felszólalásoktól eltérően nem a párt nevében emelkedett szólásra, hanem ismételten egyes szám első személyben beszélt és szinte érzelmi húrokat igyekezett pengetni. Elmondta, hogy erősen foglalkoztatja, és egyben komolyan aggasztja a több országban is végbemenő változás. Ceausescu elismerte, hogy nem volt könnyű a gazdasági élet és a mezőgazdaság államosítása, ezért végképp nem érti, miért történhet, hogy egyes országokban a munkásosztálytól, tehát a dolgozó néptől ismét elveszik az addig tulajdonukat képező termelőeszközöket. A pártvezető ezután ismét saját életéből vett példa segítségével igyekezett szemléltetni a követendő utat. Leszögezte, hogy csakis a kommunista párt hatalmának, és forradalmi szellemének erősítésével valósíthatók meg a kitűzött célok. Ceausescu anélkül, hogy Magyarországot, vagy Lengyelországot megemlítette volna, feltette a kérdést: nem követtek-e el hibákat is Romániában? Az alkotmány és a párt alapszabályok tüzetes vizsgálatából azt vezette le, hogy a világ egyetlen államában sem valósítottak meg nagyobb demokráciát, mint a jelenlegi Romániában. Hozzáfűzte azt is, hogy egyetlen olyan hibát sem vétettek, amely ellent mondott volna a szocializmus tanainak. Bukarest álláspontját jól tükrözi a Scinteia című pártlap vezércikke, amely szerint a román tapasztalatok bő forrást jelenthetnek a szocializmus felé haladó népeknek. +++ 1989. január 30., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »