|
|
|
|
Az Országgyűlés üléséről
|
(Makvári György) München, 1989. január 12. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung Budapestről keltezett tudósítását ismertetjük. Az Országgyűlés most véget ért ülésszakával foglalkozó cikk a viták ismertetését követően ezt írja: - A budapesti megfigyelők többsége egyetért abban, hogy Magyarországon újabb fontos lépés történt a demokrácia feltételeinek megteremtése felé. Kulcsár igazságügy-miniszter pedig ismételten kijelentette, hogy Magyarország nyugat-európai példákat követ a jogállamiság megvalósítására tett igyekezetében. - A Frankfurter Allgemeine Zeitung után a Times idevágó cikkét londoni tudósítónk Rentoul Ferenc ismerteti: - A Times hasábjain terjedelmes cikkben foglalkozik Schöpflin György, a londoni közgazdasági egyetem előadója a magyarországi fejleményekkel. Bevezetőjében megállapítja, hogy a politikai változások rendkívüli ütemben haladnák előre, és míg pár hónappal ezelőtt még csak a legvérmesebb reformerek mertek komolyabban beszélni többpártrendszerről, ma már nem az a kérdés: legyen-e egyáltalán többpártrendszeren alapuló demokrácia, hanem az, hogy mikor vezessék be. A parlament megszavazott egy törvényt, melynek értelmében politikai szervezetek működhetnek a kommunista párton kívül is - ami belátható időn belül esetleg koalícióra vezethet. Ennek a gyökerei két demokratikus megvalósulásból eredeznek: az 1945 és 47 közötti koalícióból és a 1956-os forradalomból. A kisgazdák és a szociáldemokraták - akik 1945-ben a szavazatok abszolút többségét nyerték el - most újra kiléptek a politika színpadára. Schöpflin ezután fejtegeti a különféle pártok esélyeit, majd idézi Bíró Zoltánt, aki budapesti tartózkodása alatt azt mondta neki, hogy szabad választásokon a Demokrata Fórum nagyon jó esélyekkel venné fel a versenyt a kommunista párttal. És ez a probléma magva. Az, hogy lehetne a jelenlegi rendszeren változtatni úgy, hogy a nem kommunista elemek is számarányukhoz méltón legyenek képviselve, de ugyanakkor a kommunistáknak és a párt egyéb haszonélvezőinek ne kelljen attól tartaniuk, hogy másnap felkötik őket az első fára. Akivel csak beszéltem, tart a robbanástól - írja Schöpflin -, mindenki aggodalmasan idézi fel 1956 emlékeit. De ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét. Sokkal közelebbi analógia 1970-es évek végén fennállt lengyel állapotokkal való összehasonlítás. A lengyel vezetők akkor teljesen elvesztették az irányérzetüket, a hatalom is szinte kicsúszott a kezükből, és egyszerűen nem tudták a megrekedt nemzetgazdaságot kizökkenteni a kátyúból. Grósz Károly mai napig is tétova, habozó magatartást tanúsít, még mindig nem látszik tisztán: mit akar csinálni - és ez csak megnehezíti a helyzetet. A kommunista párt maga megoszlott, a régi vágású vaskalaposok, akik a rend helyreállításáról beszélnek, átlátják ugyan, hogy mindenképpen gazdasági reformokat kell bevezetni - de rettegnek attól, hogy a hatalmat megosszák másokkal. Márpedig, ha erre nem hajlandók, akkor Magyarországon is lehet a jugoszláviaihoz mérhető infláció, Lengyelországban beállott tespedés, és romániai éhínség. De a 40 éve begyepesedett párt nem tud egyik napról a másikra amerikai szellemű demokráciává átvedleni. A kibontakozás egyetlen útja az lenne, ha a kommunisták elfogadnák a parlament központi vezető szerepét, és minél előbb kiírnának szabad választásokat. A demokrácia irányába való fejlődés megkönnyítené az ország mintegy 17 milliárd dollárra rúgó külföldi tartozásának a törlesztését is, mert a Nyugat jobb szemmel nézné a demokratikus Magyarországot. Ugyanakkor a Szovjetunió sem gördítene valószínűleg akadályokat ennek az útjába, mert ez megmutatná a szovjet konzervatívoknak: a demokratizálás nem jelenti okvetlenül azt, hogy elérkezett a világ vége. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|