|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (2.
rész)
|
A vagyonügynökség feladatául e folyamat segítését fogalmazza meg. Az Állami Vagyonügynökség évi 3-4 privatizációs programot kíván megvalósítani. Egy-egy programban 25-30 vállalat eladásával foglalkoznak majd. Jövőre egyszerűsödik a spontán privatizációval kapcsolatos állami vagyonügynökségi elbírálás, így ez a folyamat várhatóan felgyorsul. A tervezet a munkavállalói tulajdonszerzést a privatizáció egyik lehetséges, de nem elsődleges útjának tekinti. Ennek megfelelően kedvezményekkel támogatja a munkavállalók tulajdonszerzését. A miniszter a kormány megbízásából kérte a képviselők támogatását a határozat-tervezet elfogadásához.
A beterjesztett javaslatot az illetékes parlamenti bizottságok tárgyalásra alkalmasnak tartották, ám - mint utóbb kiderült - több képviselő az elvekkel sem értett egyet. A kisgazdapárt képviselői azt kifogásolták, hogy a privatizáció és a reprivatizáció közötti elméleti különbségek tisztázása nélkül nem mehet végbe a rendszerváltás. Oláh Sándor szerint a határozat bevezető része összemossa az állam kezelésében vagy tulajdonában lévő különböző természetű tulajdonrészeket. A privatizációs program lassú ütemét annak tulajdonította, hogy az csupán a vagyonügynökségnek, mint hivatalnak érdeke, ami viszont az országéval ellentétes. Torgyán József, a kisgazdapárt frakcióvezetője a reprivatizáció mellett érvelt. Véleménye szerint privatizációs címszó alatt az elmúlt egy évben hatalomátmentés folyt, amelyet a lakosság nem hajlandó tudomásul venni. Amennyiben a Parlament elfogadja a vagyonpolitikai irányelvekről szóló határozatot, azzal szentesíti a monolitikus államhatalmat is. Újabb évtizedekre a volt elnyomók kezébe adja a gazdasági hatalmat, s azon keresztül a bármikor ,,visszaváltható,, politikai hatalmat.
A vitában felszólaló Bossányi Katalin (MSZP) annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányzat kapkodó gazdaságpolitikai intézkedései, s az egymásnak ellentmondó megnyilatkozások elbizonytalanították a hazai és a külföldi tőkét. Mint mondta: az MSZP frakció a vegyestulajdonú piacgazdaság híve, s a gyorsabb ütemű privatizációt szorgalmazza. Ez ellen hat azonban a vagyonügynökség túlcentralizáltsága, a finanszírozási kérdések tisztázatlansága, s a jogi feltételrendszer hiánya. A képviselő helyesnek tartotta, hogy a privatizációból befolyó összeg 85 százalékát az államadósság törlesztésére fordítják majd, a fennmaradó részt azonban átgondoltabban kellene elosztani, tekintettel a munkanélküliek számának várható növekedésére is. (folyt. köv.)
1990. december 18., kedd 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|