Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 07.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás a nyugdíjak igazságosabb megállapításáról

"Vizsgálják felül a kirívóan magas összegű nyugdíjakat és csökkentsék különösen azon személyek nyugdíját, akik úgymond munkásmozgalmi tevékenységük jutalmául kaptak teljes fizetéssel nyugdíjas státust. A jövőre nézve is határozzák meg a nyugdíjak felső határát, és ezzel együtt lényegesen emeljék a létminimum körüli és alatti nyugdíjak összegét. A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében évente meghatározott konkrét összeggel emeljék valamennyi nyugdíjas járandóságát."
SZER, Magyar híradó:

A Munkásőrség csökkentése

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén jelentette be Dósa István, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese, hogy szeptember elsejéig 30 százalékkal csökkentik a Munkásőrség állományát.

Magyar álláspont Litvániáról


----------------------------


Washington, 1990. március 28. (Amerika Hangja) - Skorka Anikó
munkatársunk szólaltatja meg a magyar belpolitikai élet két vezető
személyiségét, valamint a Magyar Köztársaság külügyminiszterét, Horn
Gyulát a litvániai helyzettel kapcsolatban. Anikó először Kis
Jánost, a Szabad Demokraták Szövetségének elnökét kérte Amerika
Hangja budapesti mikrofonjához:

    - Természetesen a Szabad Demokraták Szövetségének van
álláspontja a litván kérdésben, ugyanakkor az a véleményünk, hogy ez
nem tartozik azon kérdések közé, amelyekről a 6 leendő parlamenti
pártnak mindenképpen tárgyalnia kellene egymással. Ilyen kérdés
pillanatnyilag a mi megítélésünk szerint egy van, és ez a romániai
helyzet, a romániai magyarok helyzete.

    A szabaddemokraták már állást foglaltak a litván kérdésben egy
ügyvivői testületi nyilatkozattal azon a napon, amelyen a litván
parlament kinyilvánította Litvánia függetlenségét. A mi álláspontunk
az, hogy tiszteletben kell tartani a litván nép önrendelkezési
jogát, és hogy a kialakult helyzetet erőszak alkalmazása nélkül kell
megoldani Litvánia mint szuverén állam és a Szovjetunió mint
szuverén állam között.

    - Ez volt Kis János véleménye a litvániai helyzetről. És most
Jeszenszky Gézát, a Magyar Demokrata Fórum külügyi tanácsadóját
kérdezem, van-e a Magyar Demokrata Fórumnak a litván helyzettel
kapcsolatban állásfoglalása, és ha igen, ez nyilvánosságra
hozható-e. (folyt.)



1990. március 28., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar álláspont Litvániáról - 1. folyt.


- A Demokrata Fórum és a litvániai Sajudis-mozgalom között
nagyon sok a hasonlóság, szellemi értelemben és politikai értelemben
is. Ennek értelmében hívtuk meg Landsbergis professzort - aki akkor
még csak ennek a mozgalomnak volt az elnöke - az októberi őszi
országos gyűlésünkre, amit meg is tisztelt jelenlétével.

    Tehát amikor Litvánia deklarálta függetlenségét és Landsbergist
elnökké választották, akkor egy régi barátot üdvözölhettünk
személyében, és egy Litvániának küldött üdvözlő táviratban is
kifejeztük örömünket és jókívánságainkat.

    Ezen túlmenően mi tisztában vagyunk azzal, hogy Litvánia
függetlensége két félen múlik, és nagyon reméljük, ebben a kérdésben
születik egy olyan megoldás, ami biztosítja a litván nép
önrendelkezési jogát, és ugyanakkor valamilyen módon megnyugtatja a
szovjet vezetést.

    Itt el tudom képzelni azt, hogy, habár nagyon nagy különbség van
Nagy-Britannia és a Szovjetunió között, de valami olyan megoldást
tartanék én járhatónak, ami az egykori anyaország és a dominiumok
analógiája alapján a teljes önállóságot biztosítja egy ilyen
egykori, akaratán kívüli tagköztársaságnak, és ugyanakkor valamilyen
módon a szovjet biztonsági aggodalmakat megnyugatja. Tehát ennek
lehetnek bizonyos szerződéses megoldásai, vagy pedig egy olyan elvi
kötelék, ami megnyugtatja esetleg a szovjet közvéleményt, de
ugyanakkor biztosítja feltétlenül Litvánia önrendelkezési jogát.

    - Jeszenszky Géza után Horn Gyula, a Magyar Köztársaság
külügyminisztere is készségesen állt Skorka Anikó rendelkezésére.
(folyt.)



1990. március 28., szerda


Vissza »


- Magyar álláspont Litvániáról - 2. folyt.


- Külügyminiszter úr
Elsősorban szeretném, hogyha röviden
összefoglalná a magyar kormány álláspontját a litván helyzettel
kapcsolatban.

    - Hangsúlyoznám, hogy a kormány nem foglalt ebben állást, mert
nem olyan ügy, amiben hivatalos kormányálláspont kellene. Én a saját
véleményemet tudom mondani, az pedig az, hogy miként minden
nemzetnek és népnek joga van az önrendelkezésre, így a litvánoknak
is joguk van, hogy új helyzetet teremtsenek maguk számára a múlt
nagyon tragikus tapasztalatai és következményei alapján.

    Tehát elvileg semmiféle kifogást nem lehet állítani a litván
függetlenségi törekvésekkel szemben, sőt azt támogatni lehet és kell
is. Ugyanakkor figyelembe kell venni azokat a realitásokat, amelyek
ma a Szovjetunió helyzetét jellemzik, beleértve azt, hogy kiválási
folyamat-procedúra mindenütt a világon nem egyoldalú felmondással
megy végbe, hanem a meglévő struktúrán belüli tárgyalásokkal. Más
szóval megfogalmazva itt a litvánok és a Moszkva közötti
tárgyalásokról van szó, ami feltétlenül szükséges.

    A radikális egyoldalú lépések csak azért is veszélyes
következményekkel járnak, mivel destabilizálja a Szovjetuniót.
Márpedig nemcsak Európának, vagy a Szovjetunió közvetlen
szomszédainak nem érdeke ez, hanem a világnak sem. Annál inkább sem,
mert meggyőződésem szerint egy további destabilizálódás a
Szovjetunióban jelentős mértékben veszélyeztetné a újabb átalakulási
folyamatot. Márpedig én nem látok a láthatáron sem olyan vezetőt,
politikust Gorbacsovon kívül, aki egyidejűleg tudja biztosítani a
Szovjetunió gyökeres átalakulását, reformjait, ötvözve ezt
kompromisszumkészséggel és kompromisszumos lépésekkel, valamint azt
a satibilitást, amelyik a Szovjetuniónak feltétlenül szükséges.
(folyt.)



1990. március 28., szerda


Vissza »


- Magyar álláspont Litvániáról - 3. folyt.


Tehát egy nagyon kényes, nagyon összetett problémának tekintem,
és úgy ítélem meg, hogy körülbelül ez a nyugati világ fontos
tényezőinek is az álláspontja. Úgyhogy ezt a szovjetekre kell bízni,
elismerve a litvánok jogait, de ezt bele kell ágyazni a mai
fejleményekbe, mai helyzetbe az egész problémát.

    - Ez úgy hangzik, mintha önnek teljes bizalma volna
Gorbacsovban, hogy ezt nagyszerűen fogja elintézni.

    - Én bízom abban, hogy megfelelően tudja rendezni a dolgot.
Mondja meg, kiben bízzunk Gorbacsovon kívül a Szovjetunióban? +++



1990. március 28., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD