Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
1990. február 21., szerda - Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának szerdai ülése első napirendi pontként magánkereskedelemről tárgyalt. Baradlai György, a KISOSZ elnöke elmondta, hogy a kiskereskedők helyzetét számos kormányzati intézkedés nehezíti. Sérelmezik például az adózási, a társadalombiztosítási és a vámelőírásokat, a helyiség-gazdálkodás egyes szabályait, valamint a számlaadási kötelezettség miatt növekvő adminisztrációt. A KISOSZ elnöke arról is szólt, hogy a múlt év végén több mint 43 ezer volt a magánkereskedők száma, közülük 13 ezren falun, 30 ezren pedig a városokban tevékenykednek. A kiskereskedők száma általában növekszik a megyékben, kiugróan magas arányban Baranya, Veszprém, Nógrád és Győr-Sopron megyében. Hellner Károly (Budapest) a vitában annak a véleményének adott hangot - s ehhez mások is csatlakoztak -, hogy a korszerű magánkereskedelemhez feltétlenül hozzá tartozik a számlaadás, ami egyrészt az adózás szempontjából, másrészt pedig a vásárlók érdekeinek védelmében szükséges. Azt javasolta a képviselő, hogy a magánkereskedők kapjanak türelmi időt a megfelelő feltételek megteremtéséhez. Martonosi István, a KISOSZ Csongrád megyei szervezetének titkára viszont úgy vélekedett, hogy a bonyolult adóügyi adminisztrációs feladatok elvégzésére a kiskereskedők túlnyomó része - 80-85 százaléka - képtelen, így szakértőt kell alkalmazniuk. Előfordul az is, hogy amíg egy kiskereskedő 40 ezer forintot fizet adóba, addig 48 ezer forintot kell a könyvelőjének utalnia. Nehezményezte azt is, hogy ismeretei szerint a magánkereskedők még egy fillért sem láttak a vállalkozói hitelekből. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az utóbbi időben számottevően oldódtak a magánkereskedelem politikai, jogi és gazdasági korlátai. Ezt mutatja az is, hogy 1985-höz viszonyítva 54 százalékkal nőtt a kereskedők száma. Tájékoztatásul közölte, hogy azokban az esetekben, amikor valóban hátráltatja a munkát a nyugtaadás - így például utcai árusításnál -, van lehetőség egyedi mentesség kérésére. Ezt követően ez a bizottság is megtárgyalta Kovács András (Heves megye) képviselő interpellációját, ugyanis a Parlament elmúlt ülésszakán adott miniszteri választ a képviselő nem fogadta el. Kovács András ragaszkodott a jugoszláviai cukorrépa-feldolgozás témájának újbóli tárgyalásához, annak ellenére, hogy az előző napi mezőgazdasági bizottsági ülésen sommás minősítés hangzott el. (folyt.köv.) 1990. február 21., szerda 17:50
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »