|
|
|
|
Az ELTE jogi karának dékánja a Duna-Gate-ről (1. rész)
|
1990. január 12., péntek - Hogyan ítéli meg a közvéleményt
foglalkoztató lehallgatási botrányt, a még nem tisztázott jogi
kérdéseket - például a kiszivárogtató szerepét, valamint az őt
ösztönzők magatartását - dr. Györgyi Kálmán, az Eötvös Loránd
Tudományegyetem jogi karának dékánja - erről érdeklődött az ismert
jogásztól Csávás Sándor, az MTI munkatársa.
- Jogi szempontból nagy a ,,rendetlenség,, a vitatott kérdéskör körül - állapította meg a professzor. - A legutolsó törvényi szabályozás az állambiztonsági kérdésekről több mint másfél évtizede született, viszont ez sem rendelkezett arról, hogy milyen esetben lehet a levéltitkot megsérteni, a távközlési titkot kifürkészni, stb. Az eltelt időszakban különféle belső szabályozások alapján folytak a telefonlehallgatások, levél- és más iratellenőrzések. Ezeket a cselekedeteket nyilvános jogszabályban nem szabályozták, mivel csak büntetőügyekben rendelhette el az ügyész a telefonok lehallgatását vagy a levelek ellenőrzését. Csak úgy ,,általában,, állambiztonsági szempontokra hivatkozva telefonbeszélgetéseket lehallgatni és leveleket ellenőrizni nem lehet.
- Az új alkotmány szerint a személyes szabadságjogok korlátozását csak törvény alapján lehet elrendelni, és ez a törvény eddig még nem született meg. Megjegyzem: ennek megalkotása nem is olyan egyszerű dolog. Aki a mostani megfigyelést tartalmazó jegyzőkönyvhöz hozzájutott, kétségtelen, hogy titkos dokumentumot hozott nyilvánosságra, ám kérdéses, hogy egyáltalán elkövette-e az államtitoksértést. Az államtitokkal kapcsolatos mai szabályozás szerint megsértéséről akkor beszélhetünk, ha - egyfelől - az adatok beletartoznak az államtitok-körbe, és - másfelől - azok illetéktelen személy tudomására hozása veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát. Ezek szerint az államtitoknak minősülés ténye a mérlegelés tárgyát képezi. El lehet tehát gondolkodni azon, hogy az alkotmánysértő gyakorlat felszámolását indítványozó feljelentés, amelynek kapcsán egy formálisan államtitoknak minősülő adatot nyilvánosságra hoztak, megfelel-e az államtitok materiális ismérvének; azaz konkrétan: eleget tesz-e annak a követelménynek, hogy az adat illetéktelenek által való megismerése valóban veszélyezteti-e az állam biztonságát. Ez önmagában is bizonytalansági tényező. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 22:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ELTE jogi karának dékánja a Duna-Gate-ről (2. rész)
|
Tény az is, hogy jelen esetben mindkét ,,oldalon,, elkövettek jogsértést, ami abból fakad, hogy működik még egy önmagát túlélt szervezet, illetve az alkotmánynak megfelelő intézmények még nem jöttek létre. Ezért a jelenlegi helyzet megoldása - személyes véleményem szerint - az lehetne, hogy a Duna-Gate kapcsán senki ellen nem indítanak büntetőeljárást, hanem politikailag vonják felelősségre a vétkeseket. A lehallgatási botrány által felvetett kérdések ugyanis túlmutatnak egy bírósági tárgyalóterem keretein. Le lehet ugyan folytatni a jogi eljárást, mert az ellen is lehet paragrafust találni, aki a lehallgatásokat végezte, és az ellen is, aki a nyilvánosságra hozott dokumentumot megszerezte, ám jelen esetben szerintem nem ez lenne a legcélravezetőbb megoldás. Azért sem, mert a személyes büntetőjogi felelősség megállapítása alapvetően nehézséget okoz.
- Álláspontom szerint a régi jogrendszert kell úgy átalakítani, hogy az SZDSZ és a Fidesz által kifogásolt dolgok jogellenesen többé ne ismétlődhessenek meg. Hiszen azt látni kell: ha a választások után megalakul az új kormány, az is védeni fogja az állam biztonságát, ebből pedig az következik, hogy az elkövetkezendő években is szükség lesz belső elhárításra. Ezt azonban jogszabályokkal kell törvényessé tenni, ami minden bizonnyal meg is történik majd. Valószínűleg ügyészi, illetve bírói engedélyhez fogják kötni - a most kifogásolt - telefonlehallgatást és levélellenőrzést, törvényes biztosítékot nyújtva erre a tevékenységére. (MTI)
1990. január 11., csütörtök 22:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|