|
|
 |
|
 |
Hány népszavazás lesz?
|
Budapest, 1989. október 27. péntek (MTI-Press)
Amikor szeptember végén befejeződtek a politikai egyeztető
tárgyalások, mindhárom tárgyalófél úgy állt fel az asztaltól, hogy
legnagyobb vitát a köztársasági elnöki intézmény, és a leendő elnök
megválasztása váltotta ki.
Az 1949-ben kelt alkotmányunkban az államformát
népköztársaságnak határozták meg, kollektív államfői testülettel, az
elnöki tanáccsal. Ez a magyar joggyakorlatban addig nem ismert
intézmény hűségesen kiszolgálta az állampártot, ugyanis törvényerejű
rendeleteket hozhatott, amely egyben azt is jelentette, hogy a
hatalom "bízhatott" benne. Ha úgy érezte, egy törvény nem menne
keresztül az országgűlésen, ráerőszakolta a tanácsra a törvényerejű
rendelet kihirdetését. Mindenki számára világos, ha a népfelség
elvét érvényesítő, valóban pluralista társadalmat kivánjuk a
monolitikus államberendezkedés helyére kiépíteni, köztársasági
elnöki intézményre van szükség, közepesen erős hatalmi jogkörökkel
felruházva azt.
Az intézmény szükségességét valamennyi tárgyaló fél elismerte, a
ma is megoldatlan probléma ott keletkezett, hogy a tárgyalásokat
lezáró okmányt az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, mert a
tárgyalásokon nem döntöttek a Munkásőrség sorsáról, s arról, hogy az
általános válsztások előtt vagy után választják meg a köztársasági
elnököt, továbbá a pártvagyon sorsáról, valamint a pártok munkahelyi
részvételéről.
A Szabad Demokraták Szövetsége e négy pontot írva zászlajára
aláírásgyüjtő akciót kezdeményezett, "Döntsőn a nép
" címmel. Az
azóta történtek lényegében kihúzták a szőnyeget az aláírásgyüjtők
lába alól, a Minisztertanács feloszlatta a Munkásőrséget - a
testület lefegyverzése október 23-án megkezdődött - törvényt hozott
arról, hogy a pártok kivonulnak a munkahelyekről és arról is döntött
az MSZMP utolsó kongresszusa, hogy a párt elszámol vagyonáról az
Országgyűlésnek. A tiltakozó akció célja tehát már csak a
köztársasági elnök megválasztásának formája és időpontja lehet, a
másik három felvetett kérdésen túllépett a történelem.
Az egyeztető tárgyalások során a Szabad Demokraták Szövetsége és
a Fidesz váltig ragazkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a
köztársasági elnököt az új országgyűlés válassza meg. Véleményünk
szerint ez a megoldás jobban szolgálná a hatalmi ágak szétbontását.
(folyt.)
1989. október 27., péntek 12:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|