|
|
|
|
Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (4. rész)
|
Utalt a tárgyalófeleknek arra az érvelésére, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetése, az alkotmánybiróság létrehozása nem egyéb, mint az MSZMP kisérlete saját hatalmának átmentésére. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a törvénytervezet értelmében az elnököt nem a parlament, hanem közvetlenül a választópolgárok választanák meg. Ez a demokratizmus legmagasabb foka lenne, s az igy megválasztott elnök legitimitációja nem kérdőjelezhető meg. Az alkotmánybiróságról szólva hangsulyozta, hogy a törvényjavaslat eleve kompromisszumos megoldást tartalmaz. Az MSZMP-nek az a véleménye, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzetben egy tekintélyes köztársasági elnök stabilizáló tényező lehet, s az anarchia elkerülését is szolgálná a funkció létrehozása, annak mielőbbi betöltése. A párt hasonló álláspontot alakított ki az alkotmánybíróság tekintetében is. A kormány eltökélt szándéka, hogy ha nem jön létre a megállapodás, konszenzus nélkül viszi mindkét tervezetet a Parlament elé. Ugyanis még mindig kisebb ennek a veszélye, mint a taktikai okokból folytatott állóháború. Az újságírók kérdéseire adott válaszok tovább elemezték a bevezetőkben elmondottakat. Így elhangzott az is, hogy nem lehet szabad és demokratikus választásokra számítani, ha a két törvény nem születik meg. A párttörvény léte szükséges ahhoz, hogy törvényes keretek között bejegyzett, legitim pártok indulhassanak a választásokon. A többpárti választás megtartásához pedig megfelelő választójogi törvényt kell megalkotni. Fejti György sajnálatosnak ítélte, hogy - már nem először - olyan témákat is kiszivárogtatnak a tárgyalófelek, amelyekről szó sem esik. Egy, a személyével kapcsolatos utalásra úgy reagált: nem Pozsgay Imre távolléte az oka annak, hogy bizonyos taktikai változások tapasztalhatók a tárgyalásokon. Megfogalmazása szerint ennek hangoztatása része annak a nem egy kérdésben tapasztalt, szándékolt megosztási törekvésnek, amely nem létező véleménykülönbségeket próbál helyzetekbe belemagyarázni. Az MSZMP tárgyalódelegációja a tanácskozások előtt egyeztet, s a kompromisszumok határát nem a delegáció, hanem a megfelelő párttestület szabja meg. A további válaszokból kitűnt az is: az MSZMP nem tartja járható útnak, hogy az Országgyűlés elnöke lássa el a következő hónapokban a köztársasági elnöki funkciót. Álláspontja szerint nem ceremoniális elnökre van szükség, hanem a közepesnél valamivel erősebb, hatékonyabb jogosítványokkal rendelkezőre. Egy ilyen szerepkör összeegyeztethetetlen a Parlament elnökének tevékenységével. (MTI)
1989. augusztus 2., szerda 20:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|