|
|
 |
|
 |
Búcsú Kádár Jánostól (1. rész)
|
1989. július 6., csütörtök - Életének hetvenhetedik évében elhunyt Kádár János. Fájdalommal és őszinte tisztelettel adózunk emlékének, mint utódok, akiknek egy nagy életművet kell végső számadásra bocsájtaniuk. E pillanatban olyan embertől búcsúzunk, aki a munkásmozgalom és a nemzet ügyét azonosnak érezte, tudta, s a körülmények felmérésével - szem előtt tartva, hogy a politika a lehetőségek tudománya - ezt az ügyet szolgálta. Számára a nemzet szolgálata azt jelentette, hogy a magyarság ügye elválaszthatatlan a nemzetközi haladás szolgálatától.
Csermanek János néven 1931-ben kapcsolódott be az illegális
kommunista párt tevékenységébe. 1942-ben a párt Központi
Bizottságának tagja, 1943-tól titkára. Tevékenységének
elválaszthatatlan része a Békepárt megalakítása. Ez volt az egyik
kommunista kísérlet a második világháború elvadult közegében a
nemzeti összefogást szolgáló népfront megteremtésére. Amíg lehetett,
aktív részvevője volt az ellenállásnak, majd letartóztatták. 1944
novemberében megszökött, és a magyar ellenállási mozgalom egyik
fontos irányítója lett.
1945-től a pártélet vezető posztjain dolgozott. Volt a budapesti
pártbizottság titkára, 1948-tól az egyesült munkáspárt
főtitkár-helyettese. 1951-ben - hamis vádak alapján -
letartóztatták. 1954-ben szabadult. Ám sokáig csupán másodrendű
tisztségekben működhetett. 1956-ban a párt vezetője lett.
A történelem és az egyén viszonya - bárkiről legyen is szó -
sokkal bonyolultabb kapcsolat, mintsem néhány sorban végleges
ítéletet lehetne mondani a körülményekről, a tettekről és azok
következményeiről.
Olyan életpályáról kell szólnunk, amely csaknem három és fél
évtizeden át negymértékben meghatározta az ország történelmét. Kádár
János olyan személyiséggé vált a nemzetközi politikában is, akinek
véleménye sokat számított, s figyelembe vették. Mégpedig azért, mert
az, amit kádári stílusnak neveztek, sok mindenben szakított a
szektás-dogmatikus elvekkel és gyakorlattal, a mondvacsinált
ellenségképpel. A jelmondat, amely szerint ,,aki nincs ellenünk, az
velünk van,, tömör kifejezője szemléletének. Ennek alapján jöhetett
létre a fő kérdésekben hosszú időre a nemzeti közmegegyezés.
(folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 17:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|