|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 22., csütörtök - Puskás Sándor elnökletével csütörtökön ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A legfontosabb napirendi pont a tavalyi költségvetésről szóló jelentés megvitatása volt. Békesi László pénzügyminiszter szóbeli előterjesztésében ellentmondásosnak ítélte az elmúlt év gazdasági helyzetét. Mint mondotta, a negatív folyamatok kerültek túlsúlyba. A tervekkel ellentétben mintegy 1 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék, a teljesítmények is csökkentek. Ennek ellenére 60 milliárd forinttal növekedett a gazdálkodó szervezetek készleteinek értéke. Az államháztartás 235 milliárd forintot fordított a gazdálkodó szervezetek támogatására, ugyanakkor ennél csak alig több, 238 milliárd forint volt az összes realizált nyereség. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodás jelentős részét a támogatásokból finanszírozták.A támogatásokat döntően az agrárszféra kapta, hogy ezzel megakadályozzák az élelmiszerárak drasztikus növekedését, segítsék a mezőgazdasági szocialista exportot és a beruházásokat. A mezőgazdaságon belüli feszültségeket jellemzi, hogy tovább nyílt az agrárolló, azaz a belső árnövekedés 2,1 százalékkal volt magasabb, mint az árbevétel. A miniszter szerint koránt sincs lehetetlen helyzetben az ágazat.
A hitelből finanszírozott nagyberuházásokról is tájékoztatta a
képviselőket Békési László. Elmondta, hogy a bős-nagymarosi
építkezés hitelből finanszírozott kiadásai 5,8 milliárd forintot
tettek ki. Az elmúlt év végéig a magyar félre háruló 35,7 milliárdos
beruházási összegből 17,5 milliárdnyit építettek be. A tengizi és
jamburgi munkákról szólva közölte, hogy a 67 millárd forintos
összköltségből az elmúlt év végéig 31 millárd forintot használtak
fel.
A továbbiakban szólt az üzemanyagárba beépített költségvetési
elvonásokról is. Összesen 28,1 milliárd forintos bevétele származott
az államnak 1988-ban az üzemanyag-értékesítésből, ugyanakkor 32,7
milliárdot fordított a közlekedés támogatására. Ez a megjegyzése
egyébként nagy felzúdulást váltott ki, többen közbekiabáltak: a
motorizációs bevételeket nem lehet a közlekedés egészére vetíteni,
ez hamis megközelítés. Ugyancsak nem találkozott a képviselők
helyeslésével az a miniszteri állítás, hogy a nyugdíjak reálértékét
tavaly sikerült - összességében - megőrizni. Egy felszólaló
figyelmeztetett arra: nem nagy tett, ha a nyugdíjak reálértékét
megőrzik, hiszen ezzel csak azt adja vissza az állam, amit annak
idején - szintén reálértéken - elvont. (folyt.köv.)
1989. június 22., csütörtök 17:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|