|
|
 |
|
 |
Huszonöt éve börtönben (1. rész)
|
1989. június 12. hétfő (MTI-Panoráma)
Negyedszázada van börtönben napjaink minden bizonnyal
legrégebben elítélt politikusa, Nelson Mandela, aki fogságában az
afrikai népek apartheid-ellenes szabadságharcának élő jelképévé
vált.
Mandelát és hét társát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC)
vezetőit 1964. június 12-én ítélték életfogytiglani
börtönbüntetésre. A pretoriai rezsim ,,szabotázs és forradalmi
összeesküvés,, címén emelt vádat a betiltott apartheid-ellenes
mozgalom élcsapata ellen. Mandela, a szervezet fegyveres szárnyának
alapítója - aki ekkor egyébként már két éve letartóztatásban volt -
a tárgyaláson kijelentette: ,,Nem tagadom, hogy szabotázsokat
szerveztem. De ezt nem a pusztítás kedvéért tettem, s nem is azért,
mintha kedvelném az erőszakot. Mindent hideg fejjel tettem,
válaszként arra a politikai helyzetre, amely hosszú évek
zsarnoksága, népem kizsákmányolása és elnyomása következtében
alakult ki,,.
A politikust, aki a jövvő hónapban tölti be 71. évét, börtönőrei
hosszú évekig a legszigorúbb elszigeteltségben tartották. Betegsége
kapcsán, a hazai és a nemzetközi közvélemény nyomására 1988-ban a
szigorított Pollsmoor börtönből előbb rabkórházba, majd egy neves
klinikára szállították, s állapota javulása óta egy villában él -
természetesen továbbra is szigorú őrizetben, de már emberi
körülmények között. Az utóbbi években a pretoriai hatóságok többször
szabadon engedték volna, azzal a feltétellel, ha kinyilatkoztatja,
hogy elutasítja az erőszak alkalmazását a politikában. Ezt nem
fogadta el, azzal az érvvel, hogy a pretoriai rendszernek kellene
inkább ilyen nyilatkozatot tenni. Politikai megfigyelők szerint
azonban hamarosan mégis kiszabadul, mégpedig minden feltétel nélkül:
Pieter Botha elnök valószínű utódja, Frederik de Klerk a szeptember
6-i választások után, s még karácsony előtt szabadlábra helyezi -
hogy ,,szalonképesebbé,, tegye rendszerét.
Az idős politikus szabadulásával különleges helyzetbe kerül,
hiszen személyében tulajdonképpen három emberről van szó: a
magánemberről, a politikusról és a negyedszázados mítoszról. A
magánember továbbra is súlyos beteg, előrehaladott kora miatt a
börtönben szerzett tuberkulózisból soha nem tudják tökéletesen
kigyógyítani. Felesége, Winnie, aki 25 éve várja, s közben maga is
az apartheid-ellenes mozgalom egyik vezetőjévé és jelképévé vált, az
év elején komoly politikai botrányba keveredett. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 13:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|