Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 07.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás a nyugdíjak igazságosabb megállapításáról

"Vizsgálják felül a kirívóan magas összegű nyugdíjakat és csökkentsék különösen azon személyek nyugdíját, akik úgymond munkásmozgalmi tevékenységük jutalmául kaptak teljes fizetéssel nyugdíjas státust. A jövőre nézve is határozzák meg a nyugdíjak felső határát, és ezzel együtt lényegesen emeljék a létminimum körüli és alatti nyugdíjak összegét. A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében évente meghatározott konkrét összeggel emeljék valamennyi nyugdíjas járandóságát."
SZER, Magyar híradó:

A Munkásőrség csökkentése

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén jelentette be Dósa István, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese, hogy szeptember elsejéig 30 százalékkal csökkentik a Munkásőrség állományát.

Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (1. rész)

1989. május 29., hétfő - Hétfőn reggel 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság - nem testületi tag - titkára, továbbá a pártsajtó vezetői. Az első napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal meghívták az agrárágazat több vezető személyiségét.

Grósz Károly a Politikai Bizottság nevében üdvözölte a Központi
Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás
napirendjéről.

    1. Az MSZMP agrárpolitikai koncepciójának megújításáról szóló
állásfoglalás kialakítása - előadó Iványi Pál, a Központi Bizottság
titkára;

    2. Javaslat az országos pártértekezlet előkészítésével
kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról - előadó Grósz Károly
főtitkár;

    3. Különfélék.

    Ezt követően Iványi Pál tartotta meg előadói beszédét.
(folyt.köv.)


1989. május 29., hétfő 14:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (2. rész) - Iványi Pál

Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság
1989. február 20-i ülésén a koncepció-tervezetet azzal fogadta el,
hogy azt az érintettek széles köre vitassa meg. Az elmúlt hónapokban
csaknem ezer szervezetben és intézményben több mint 30 ezren
vitatták meg a dokumentumot, kritikai megjegyzéseikkel vagy
javaslataikkal segítették az anyag formálását, és hozzájárultak
ahhoz, hogy a szakmai közvélemény értékítéletét, véleményét
messzemenően figyelembe vehessék.

    - A viták hasznosak és igen tanulságosak voltak, ugyanakkor igen
szenvedélyesek és kritikusak is - állapította meg Iványi Pál. - A
mezőgazdaságban felhalmozott problémák ismeretében azt kell mondani,
hogy indokoltak ezek a szenvedélyek.

    A véleménycserék a résztvevők munkahelyétől, lakóhelyétől
képzettségétől, kilátásaitól függően igen széles kört felöleltek, az
ágazat valamennyi kérdésével foglalkoztak. Elismerést kapott a
koncepció-tervezetnek az a része, amely a múlt eredményei mellett a
hibákat is őszintén feltárta. A kétségtelenül sikeres utat megtett
agrárágazatban az eredmények sok esetben eltakarták a hibákat és a
tévedéseket. A falvakból, a nagyüzemekből, az élelmiszerfeldolgozó
vállalatoktól érkezett vélemények egybehangzóan megerősítették, hogy
az agrárágazatban dolgozók minden hibájával, elkövetett
tévedéseikkel együtt is vállalják az elmúlt három évtizedet és
büszkék azok eredményeire. Abban saját munkájuk, erőfeszítéseik,
,,megvajúdott,, gondjaik megtestesülését látják, éppen ezért féltik
és ragaszkodnak is hozzá.

    Szinte valamennyi vélemény foglalkozott az ágazat gazdasági
helyzetével és az üzemek egyre nagyobb hányadának
ellehetetlenülésével. Szenvedélyesen kritizálták a fokozódó
költségvetési elvonásokat, amelyek évről évre csökkentik a
támogatások összegét és évről évre növelik az elvonásokét. Növeli a
terhelést az ipari és mezőgazdasági árak közötti olló nyílása, amely
évek óta tart, és egyre súlyosabban érinti a mezőgazdaságot.

    - Az adatok azt bizonyítják, hogy mind a mezőgazdaságban, mind
az élelmiszeriparban a korábban is nyomott jövedelmi helyzet a
nyolcvanas évtized második felében folyamatosan romlott - mutatott
rá Iványi Pál. (folyt.köv.)


1989. május 29., hétfő 14:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (3. rész) - Iványi Pál (2. rész)

- Az 1988. évi nyereségtömeg összege folyóáron még eléri az
1980-as évét, de reálértéke annak már csak a felét teszi ki.
Különösen súlyos a helyzet az élelmet adó alapanyagtermelésben. Jól
érzékelteti a helyzetet a búza jövedelmezőségének alakulása,
amelynek költségarányos nyeresége tíz éve még 25-30 százalékos volt,
1987-re ez 3 százalékra csökkent és az utolsó három év átlagában is
alig több mint harmadát teszi ki az 1980. évinek. Következménye
mindennek, hogy a mezőgazdaságban a beruházás, a műszaki fejlesztés
1988-ban összehasonlító áron számolva az 1982. évinek csupán
háromnegyedét éri el. Általános a tőkeszegénység, elavult a
technika.

    Tetézi a bajt az ágazat sajátosságait figyelmen kívül hagyó
hitel- és kamatpolitika is. Miközben a rövid lejáratú mezőgazdasági
hitelek kamata az 1980-81. évi 10 százalékról 1988-ra 17-18
százalékra nőtt, addig az alaptevékenység jövedelmezősége 12
százalékról 5 százalékra csökkent. Mindez elég indok arra, hogy
joggal féltsük az ágazat elért eredményeit, féljünk a termelési
színvonal csökkenésétől és az azzal együttjáró élelmiszerhiánytól,
annak összes társadalmi-gazdasági-politikai következményétől. Félni
azonban kevés és nem is lehet vele problémákat megoldani, cselekedni
kell - szögezte le. - Egyetértünk a kormány február 9-i
határozatával, amely egy kedvezmény-csomagot fogadott el az
élelmiszergazdaság javára. Növelték a zöldhitel összegét, egyes
élelmiszeripari vállalatoknál kedvezményes hitelkonstrukciót
hirdettek meg, kamatkedvezményt léptettek életbe, 5 százalékkal
növelték a gabona felvásárlási árát, 150 üzem adósságrendezésének
lehetőségével még ez évben foglalkoznak. Ez azonban kevés. Felkérjük
ezért a kormányt, hogy a Központi Bizottság agrárpolitikai tézisei
alapján dolgozzon ki kormányzati programot és abban vegye figyelembe
a mezőgazdaságban kialakult helyzetet. Ez nehéz feladat a kormány
számára is, mert a nemrég elfogadott csomagterve szerint mintegy 30
milliárd forinttal kell csökkenteni a költségvetés kialakult
hiányát. Mégis úgy véljük, hogy a mezőgazdaság nehéz helyzetére
tekintettel kell lenni és kevésbé lehet tovább terhelni ezt az
ágazatot.

    - Sokan foglalkoztak a termelés-feldolgozás-kereskedelem
elkülönült szervezeti, érdekeltségi és szemléleti okokra
visszavezethető ellentmondásaival. Sürgették ezek integrációjának
erősítését. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk az egymásra utaltság
felismeréséből fakadó és az anyagi érdekeken alapuló együttműködés
erősítését. (folyt.köv.)


1989. május 29., hétfő 15:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (4. rész) - Iványi Pál (3. rész)

A társasági törvény egyik rendeltetése éppen ennek elősegítése -
jelentette ki a továbbiakban. - Valóban nagy lehetőségek és
tartalékok vannak a termelés-feldolgozás-forgalmazás
együttműködésében.

    Struktúrát váltani - az alapanyag-termelésben az
élelmiszeriparban -, minőséget javítani, külső piacot szerezni és
ott megmaradni elsősorban az értéknövelő feldolgozás fejlesztésével
lehet - mutatott rá az előadó. - Ennek az együttműködésnek azonban a
kölcsönös érdekek szem előtt tartásával, a szerves fejlődés alapján
kell megtörténnie. Rendeletekkel, szabályozókkal ezt lehet
ösztönözni, gyorsítani, de felülről beavatkozni és pásztor módjára
összeterelni az érdekeket nem lehet. A vertikumok terjedését és
erősödését tehát támogatjuk, ösztönözzük, de állami beavatkozás
nélkül.

    - Szinte minden tanácskozáson napirenden volt az érdekképviselet
megújítása, a falusi értékek felkarolása. Ez napjainkban egyre
inkább politikai jellegű kérdéssé válik. Közismert, hogy a
parasztság politikai érdekképviseletére most számos szervezet
pályázik. Van, amelyik történelmi múltjára hivatkozva, van, amelyik
egy ,,igazi parasztság,, megteremtése okán, megint mások a
parasztság magára hagyatottsága miatt szeretnék ezt a képviseletet
megszerezni. Álláspontunk az lehet, hogy ezt rá kell bízni a
parasztságra, a vidék társadalmára - hangsúlyozta. - Ők jól tudják,
hogy kik és hol képviselik érdekeiket. Az MSZMP eddig is kiemelten
foglalkozott az agrárágazat helyzetével és az ott dolgozók sorsával.
Ezt az elmúlt 30 év bizonyítja. Sok évszázados történelmében a
magyar mezőgazdaságnak nem volt még egy ilyen alkotó korszaka, mint
az elmúlt három évtized. Tudjuk, hogy ez a lendület most megtört, de
ezt átmenetinek tekintjük. Célunk továbbra is a parasztság, a
mezőgazdaság és az egész élelmiszergazdaság stabilitásának
helyreállítása, további korszerűsítésének megalapozása. Az MSZMP
tehát nemcsak eddig tartotta fontosnak a parasztság, a vidéki
lakosság érdekeinek képviseletét, hanem ezt kívánja tenni a jövőben
is. Éppen ezért támogatjuk a szövetkezeti érdekképviselet
megújítását, új, erősebb alapokra helyezését. Gondoskodni kell az
ágazatot körülvevő érdekvédelmi, érdekegyeztető hálózatról, amelyik
gazdasági- és politikai jogosítványokkal is rendelkezhetne.
Támogatjuk egy olyan agrárszövetség létrehozását, amelyik a
termelőszövetkezetek mellett felkarolná az állami gazdaságok, a kis-
és magántermelők, valamint a családi vállalkozók érdekvédelmét is.
Emellett indokoltnak tartjuk az Agrárkamara megszervezését is.
(folyt.köv.)


1989. május 29., hétfő 15:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (5. rész) - Iványi Pál (4. rész)

Ez megfelelő jogosítványokkal, az áregyeztetéseknek, az exportpiaci
lehetőségek kihasználásának, az importversenyeztetésnek olyan
intézménye lehetne, amely számottevően csökkenteni tudná az
agrárágazat kiszolgáltatottságának a veszélyét, és
társadalmasíthatna egy sor állami feladatot.

    - A szerveződő agrárreform-körökről és agrárplatform
szervezetekről szólva kifejtette: létrejöttük egyik motívációja az
agrárágazat jövedelempozíciójának megrendülése és az ebből eredő
feszültségek felhalmozódása, akuttá válása, a másik a nagyüzemek
jövőjéért, a vidék boldogulásáért való aggodalom. Sokan úgy vélik,
hogy az MSZMP sem áll ki következetesen az agrárágazat, a
mezőgazdasági nagyüzemek mellett, ezért önálló politikai
érdekképviselet alapításának gondolatával is foglalkoznak.

    - Támogatjuk az agrárreform-körök tevékenységét. Már csak azért
is, mert az MSZMP agrárpolitikájának egy-egy elemét érlelik tovább -
szögezte le a KB titkára. - Különösen hasznos, hogy azt helyileg is
segítik megvalósítani, s emellett a szélesebb társadalom is
megismerkedik az agrártermelést foglalkoztató gondokkal. Fontosnak
tartjuk azt is, hogy az agrárreform-viták számos tehetséges fiatal
szakembernek biztosítanak lehetőséget szakmai elgondolásai
bemutatására, aktív politizálásra.

    - A koncepció-tervezet körüli viták igen lényeglátóak és
feladatot adók voltak, ezek figyelembe vételével teljesen
átdolgoztuk a vitára bocsátott tervezetet; szerkezetében,
nyelvezetében és részben tartalmában is egy új anyag került a
Központi Bizottság elé.

    - A koncepció-tervezet feletti vitában felvetődött: kell-e
nekünk további mezőgazdasági növekedés, vagyis a fejlesztés helyett
nem a szintentartást, vagy éppen a visszafejlesztést kellene-e
inkább választani? Ez utóbbi felfogás hívei a piaci viszonyok
nehézségeire és a támogatás mértékére hivatkozva érvelnek - mutatott
rá. - Az MSZMP sem a parttalan, bármi áron történő fejlesztés
mellett van. A fejlesztést a piac felvevő-képességének és a
gazdaságosságnak rendeljük alá. De valljuk, hogy ez a piac
minőségileg jobb, tetszetősebb, feldolgozottabb és árfekvésében is
megfelelő termékekből bővíthető és bővítendő. Az országnak, az
ágazatnak és a parasztságnak is ez az érdeke. Az MSZMP a sokoldalúan
megalapozott fejlesztés híve, mert ebben az ágazatban előnyeink
vannak a versenytársakkal szemben: jók az ökológiai adottságaink,
jelentős termelőeszköz-állomány halmozódott fel. (folyt.köv.)


1989. május 29., hétfő 15:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (6. rész) - Iványi Pál (5. rész)

Hozzáértő, dolgos parasztságunk van. Mindezt egy szakmáját jól értő
agrárértelmiségi réteg vezényli, amely az ágazatban nemcsak a
megélhetését látja, de elkötelezett támogatója a fejlődésnek. Az
agrárlehetőségek kihasználása azonban korszerű ipari termékek nélkül
elképzelhetetlen - jelentette ki az előadó.

    - Az élelmiszergazdaságot kiszolgáló hazai ipar és különösen
néhány vállalata, jóllehet sokat fejlődött - különösen a szocialista
és tőkés vállalatokkal kötött kooperáció révén -, de a minőségi
igények kielégítésétől még elmarad. Az élelmiszergazdaság a hazai
ipar egyik tartós, legbiztosabb piaca, ezért több figyelmet érdemel
- hívta fel a figyelmet, majd arról szólt, hogy az ipar és a
mezőgazdaság kapcsolata más összefüggésekben is fontos, hiszen már
nagyon jelentős a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenysége is. Az
összes ipari termék 8-10 százalékát a mezőgazdasági üzemek állítják
elő, de a gépiparban és a vegyiparban ennél jóval nagyobb a
részarányuk. E jelentős termelőszervezet fejlesztése a vidék
munkaerőgondjainak megoldásában, az elmaradott térségek
felemelkedésében a jövőben is nélkülözhetetlen.

    - A nagyüzemi vagy kisüzemi ,,pártiság,, kérdéskomplexumára
térve elmondta: a vitákban ezt egyes helyeken úgy értelmezték, hogy
az MSZMP nem áll ki határozottan a nagyüzemek mellett, feladja a 30
éves eredményt, a világ által is elismert üzemi szerkezetet. Mások
viszont úgy vélik, hogy az agrárágazat azért került válságba, mert a
nagyüzemi szervezet idejuttatta. A kiút a nagyüzemek feloszlatása, a
farmergazdaságok mielőbbi elterjesztése. E nézet hangoztatói nem az
MSZMP színeiben, hanem inkább valamelyik más szervezet nevében
terjesztik ezt a nézetet. E szélsőségtől elhatároljuk magunkat -
szögezte le. - Azt is látni kell azonban, hogy nem vagyunk a
jelenlegi üzemi szerkezet és a változatlan nagyüzemi szervezet hívei
sem. Meggyőződéssel valljuk, hogy változatos tulajdonformák és
üzemformák nélkül a magyar mezőgazdaság versenyképessége,
alkalmazkodóképessége és hatékonysága nem javítható.

    - Olyan korszerű nagyüzemek kialakulását támogatjuk, ahol a
vagyon működtetése és a munkaszervezet vállalkozáson alapul, ahol a
bérérdekeltség erős tulajdonosi kötődéssel és gazdatudattal
ötvöződik, ahol a szövetkezet vagy a vállalati vezetés van a
kollektíváért és nem fordítva - jelentette ki. - Ennek kialakítását
szolgálják és segítik a már elfogadott törvények és a munkában lévő
tulajdonosi reform, valamint a föld- és szövetkezeti törvény.
(folyt. köv.)


1989. május 29., hétfő 15:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (7. rész) - Iványi Pál (6. rész)

E kérdésekben a tagságnak kell dönteni. Meggyőződésünk azonban, hogy
ilyen típusú átrendeződés nélkül az üzemek jelentős része nem lesz
képes helytállni és alkalmazkodni a piaci körülményekhez. A párt
tehát kiáll a korszerűsödő nagyüzemek mellett.

    Hozzátette: ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve, hogy
bizonyos térségekben és egyes ágazatokban a kisüzemi termelés a
hatékonyabb. Ennek is megvannak a jól bevált formái, a háztáji és
kisegítő gazdaságoktól egészen a magángazdaságokig. Ahol ezek
versenyképesebben, jobban eladhatóbbat és gazdaságosabbat tudnak
produkálni, ott szabad utat kell számukra biztosítani. Ahogy
egyfajta paraszti életforma lehet a szövetkezetben vagy az állami
gazdaságban való munkavállalás és mellette a háztáji gazdálkodás,
úgy egy más típusú és természetesnek tartott életforma lehet a
magángazdálkodás, a családi vállalkozás is. E kettő jól megfér
egymás mellett és kölcsönös versenytársa is lehet egymásnak.

    Ezután a földtörvény módosításával összefüggésben rámutatott:
egyik legfontosabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális
hasznosítását elősegítő földpiac, oldódjanak a földforgalmazás
adminisztratív korlátai. A föld a nemzeti vagyon nagyon sajátos
része és egyúttal természeti kincs is, ezért itt minden hosszabb
távra szóló változtatást alaposan meg kell fontolni - hívta fel a
figyelmet, hangsúlyozva, hogy ebben a nyilvánosságnak és
együttgondolkodásnak, egy széles körű társadalmi konszenzus
kialakításának igen nagy a jelentősége.

    Iványi Pál kitért arra a viták során is gyakorta felvetett
kérdésre, hogy kell-e most agrárpolitikai koncepció, amikor még a
gazdaságpolitikai koncepció sincs készen. Kétségtelen, hogy
stabilabb és időtállóbb agrárpolitikai koncepció kialakítására volna
lehetőség, ha az kiérlelt gazdaságpolitikai koncepcióra
támaszkodhatna - állapította meg. Az agrárpolitikában mindenekelőtt
az embert, a parasztságot kell látni. Bármilyen lépés a mezőgazdaság
fejlesztésében, szerkezetének változtatásában, tulajdonviszonyának
rendezésében az ott dolgozót közvetlenül érinti; létbiztonságát,
anyagi helyzetét befolyásolja. Az agrárpolitikában tehát a
parasztság sorsáról van szó. A falvak sorsát, a magyar vidék
fejlődését is meghatározóan magában hordozza. Az agrárpolitikának
kiemelt feladata marad a lakosság élelmiszerellátásáról való
gondoskodás, illetve annak a lehetőségekkel összhangban lévő
javítása. Ide tartozik az exportban betöltött szerepe, a fizetési
mérleg javítására gyakorolt hatása is. (folyt. köv.)


1989. május 29., hétfő 15:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (8. rész) - Iványi Pál (7. rész)

Az tény, hogy kereken 1,5 milliárd dollár és 1 milliárd rubel évi
bevétel járul hozzá a gazdaság teljesítéséhez, lényegesen kisebb
importigénnyel. A jelentős kiviteli többletet a piachoz való jobb
igazodással indokolt megtartani, ha lehet növelni. A KB titkára
utalt arra is, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban
foglalkoztatottak aránya az alap- és kiegészítő tevékenységet
együttvéve megközelíti a 20 százalékot. Az MSZMP-nek ezért olyan
agrárpolitikával kell rendelkeznie, amelyik biztosítja az ágazat
népgazdaságban betöltött stabilizáló szerepét, és perspektívát ad az
ott dolgozók részére.

    Az agrárpolitikai állásfoglalás-tervezet újdonságait
összefoglalva kiemelte a piacnak, mint fő termelésszervező elemnek a
megerősödését és az ahhoz való alkalmazkodás fontosságát; a
vállalkozói szervezetek és magatartás elterjesztésének az igényét,
amely az emberekből az eddigi végrehajtó típusból alkotó, teremtő
típust alakít ki, valamint a tulajdoni reform következetes
végigvitelét, amely a bérérdekeltség és a terjedő közömbösség
helyett felelős gazdaként viselkedő embereket, termelőket formál.
Ezek mellett a koncepció nagyon fontos feladatul tűzi ki az
agrárágazatban felhalmozott feszültségek mielőbbi oldását is -
mutatott rá, hangsúlyozva, hogy az így kialakított és a KB vitájában
elhangzó vélemények figyelembevételével formálódó agrárpolitika
nemcsak rövid távon, de hosszú távon is alapja lehet az agrárágazat
fejlődésének. Ha az abban lefektetett célokat nem engedjük feledésbe
menni és szorgalmazzuk azok feltételeinek megteremtését, akkor ezzel
továbbra is magunk mögött tudhatjuk a parasztság politikai
támogatását, érdekeltségük megváltoztatásával mozgósíthatjuk az
élelmiszer-előállító üzemek dolgozóit, valamennyi termelőt a célok
megvalósítására, megalapozhatjuk az agrárágazat minőségen és
versenyképességen alapuló, új növekedési pályáját. Mindez alapját
képezheti a magyar falvak ezredfordulóra bekövetkező második nagy
felvirágzásának.

    Az MSZMP KB tanácsadó testületének állásfoglalásáról szólva
kiemelte: a testület megállapította, hogy veszélyhelyzetben van az
agrárágazat. A mezőgazdaságban nélkülözhetetlen a szerkezetváltás. A
párt piacos mezőgazdaságot akar, s egyetért a
termelésistruktúra-átalakulás és a tulajdonosi reform
szükségességével. Rámutatott arra is, hogy kétségtelenül van vita az
állásfoglalás-tervezet és a tanácsadó testület felfogása között
abban az értelemben, hogy a KB a szükséges integrációt önfejlődés
útján, az érdekek érvényesítésével, a lehetőségek megteremtésével,
nem pedig egy felülről vezérelt (folyt.köv.)


1989. május 29., hétfő 15:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (9. rész) - Iványi Pál (8. rész)

szervezet kiépítésével tartja járható útnak.

Végezetül kérte a Központi Bizottságot, hogy a Politikai
Bizottság megbízásából beterjesztett koncepció-tervezetet vitassa
meg és foglaljon abban állást. Javasolta: a testület kérje fel a
Minisztertanácsot egy olyan munkaprogram elkészítésére, amely a
KB-állásfoglalás alapján tartalmazza és megfelelően ütemezi a
szükséges intézkedéseket. Ez a kormány gazdasági programjának része,
önálló fejezete is lehetne és a magyar agrárágazat nemzeti
programját képezhetné. (folyt.köv.)


1989. május 29., hétfő 15:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (10. rész)

A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politikai
nézőpontból tárgyalták, bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai,
műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek
a falvak élet- és munkakörülményeinek változásaira. Tették ezt
azért, mert a mezőgazdaság ügye nem lehet csak ágazati kérdés -
amint azt többen is hangsúlyozták. Éppen ezért az eredmények
hangoztatása mellett nyomatékkal szóltak az ágazat hanyatlásának
súlyos jeleiről is. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági
Kombinát vezérigazgatója azért is helyeselte az új koncepció
kidolgozását, mert a jó agrárpolitika - mint mondotta - sokat tehet
azért, hogy a falvakban kialakuljon, erősödjék a demokratikus
szocializmus. Mások, így Iklódi László, a vajai II. Rákóczi Tsz
elnöke, politikai garanciákat sürgettek az agrártermelésben
szükséges kedvező változások alátámasztására. Mint mondotta, csakis
így képzelhető el a vállalkozói-jellegű teljesítmények növekedése.
Az MSZMP agrárpolitikájának biztatást és reményt kell adnia az
agrárkörzetekben élőknek, - ezt szintén ő emelte ki, hangsúlyozva:
alulról építkező programra van szükség, amely találkozik a
parasztság egyetértésével. Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei
Pártbizottságának első titkára arról beszélt, hogy a parasztság a
szónál jobban értékeli a tapasztalatokat és ezt a ,,képességét,, a
pártprogramban figyelembe kell venni. Nagy Tamás, a gyáli tsz
elnöke, - aki az Országos Agrár Reformkör nevében meghívott
vendégként, ám tanácskozási joggal vett részt az ülésen - azt
erősítette: a szövetkezetek rövid távon ható kormányzati
intézkedéseket és hosszabb időszakra szóló reformpolitikát kívánnak
és mindennek középpontjában a falun élő, dolgozó ember álljon. Ez a
gondolat - a konkrét kormányzati program szükségessége - szinte
valamennyi felszólalásban megfogalmazódott.

    A vitában aláhúzták, hogy az agrártermelést nem lehet
elkülöníteni más ágazatoktól - például az ipartól és a
kereskedelemtől, - hanem éppen szoros kapcsolatuk a fejlődés egyik
feltétele. Ennek kapcsán többen szóltak a mezőgazdaság, az
élelmiszeripar jelentős eredményeiről, amelyeket nemcsak a falvak
lakói értékelnek, hanem a külföldiek is. A parasztság természetes
,,mozgásformája,, a reform - állította Romány Pál, az MSZMP
Politikai Főiskolájának rektora -, s a mezőgazdaság úgynevezett
magyar útja éppen hogy azt igazolja: kedvező a termelésfejlesztés
hatásfoka akkor, ha a politika széljárása megfelelő. Burgert Róbert
szintén azt bizonygatta, hogy a falu nem léphet ki a továbbiakban
sem természetes környezetéből, hiszen a mezőgazdaságnak a
községekben alapvető szerepe van. (folyt.köv.)


1989. május 29., hétfő 17:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (11. rész)

Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - aki
részletesen ismertette a kormányzati elképzeléseket - ugyancsak azt
tartotta: az agrártermelés színvonala döntően hat a falvak életére,
a mezőgazdasági üzemeknek szervesen kell kapcsolódniuk közvetlen
környezetükhöz. Vitaösszefoglalójában Iványi Pál ki is tért arra,
hogy szerinte a falu szociális és kulturális felemelkedésében
szerepet vállalókat különféle elismerés és engedmény illethetné.

    Hasonlóképpen gyakori téma volt az érdekképviselet tartalma,
szervezete, formája is. Többen szóvá tették: további vizsgálatok,
egyeztetések szükségesek a TOT és a szerveződő Mezőgazdasági Kamara
tevékenységét, feladatait illetően.

    A tulajdonreformnak az agrártermelést szorosan érintő
kérdéseivel is foglalkozott egyebek között Hütter Csaba, kifejtve: a
földforgalmazás felszabadítását tervezik, ezzel megszüntetve olyan
kötöttségeket, amelyek hátrányosan érintették a nagyüzemeket és a
kistermelőket egyaránt. A miniszter szerint ez a lépés mindenképpen
indokolt, még akkor is, ha - mint jól tudja - ezzel szemben
fönntartások mutatkoznak. Romány Pál egyetértett azzal, hogy a
földtulajdon kötöttségeit oldják, de arra figyelmeztetett:
külföldön, például a nagy mezőgazdasági kultúrájú Hollandiában
szakképzettséghez kötik a földhöz jutást. Szabó István, a TOT elnöke
fontosnak tartotta a földmonopólium megszüntetését. Iklódi László
szerint is indokolt biztosítani a jogot a földvásárláshoz vagy
-bérléshez, utóbbi esetben azonban el kell kerülni bizonyos időszak,
évek kötelező előírását, ez ugyanis megrendítheti a bizalmat a
bérleti rendszerben.

    Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke a mezőgazdaság
állami támogatását szorgalmazta, éppúgy, mint ahogy azt a kormány az
iparvállalatok esetében teszi. Azért is szükség van erre - és ezt
már Hütter Csaba fűzte hozzá -, mivel az agrárágazat jövedelmezősége
aggasztóan alacsonyra süllyedt. A hatékony világpiaci szereplés
csakis akkor biztosítható, ha a mezőgazdasági termelők nem élveznek
kisebb támogatást, mint azok a külföldi gazdák, akiknek termékeivel
a külpiacon találkozik a magyar áru. Hámori Csaba véleménye is az,
hogy kicsi az agrárágazat jövedelmezősége, és nem egyszer tetten
érhető, hogy e területről menekül a tőke. Többen foglalkoztak az
alacsony nyereségszínvonal okaival, s Nagy Gábor, a Debreceni
Tartósítóipari Kombinát vezérigazgatója foglalta össze az
elhangzottakat azzal: a termelőt nem lehet ,,kifizetni,, pusztán
politikai elhatározásokkal, konkrét anyagi támogatás is szükséges.
Nagy Tamás ezzel szemben úgy vélte: nem támogatásra, hanem valóságos
piaci viszonyokra, reális árakra van szükség. (folyt.köv.)


1989. május 29., hétfő 17:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (12. rész)

Nagy Gábor szólt arról is, hogy a megújított agrárpolitika
megvalósításának feltételeit is biztosítani kell. Ehhez stabil
szabályozók kellenek, márpedig az ő vállalatát érintő hivatalos
szabályozórendszer néhány hónap alatt négyféleképpen módosult.
Hogyan lehet így tervezni, vállalatot vezetni - kérdezte. Szabó
István kormányzati intézkedést sürgetett a termelési kedv
növelésére. Gyuricsku Kálmán, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei
Bizottságának első titkára az árpolitika alakításában és az
agrárolló ,,szűkítésére,, szintén hatósági beavatkozást
szorgalmazott. Konkrét, rövid távú kormányzati akciókra van szükség,
ezt bizonygatta Gubicza Ferenc, a Csopak-tája Tsz elnöke is, aki
szerint enélkül igen keserves lesz az átmenet időszaka. Az állam
által létrehozott monopóliumokat meg kell szüntetni és ehhez is
központi döntések szükségesek - ezt a véleményt Nagy Tamás
hangoztatta. Többen foglalkoztak még aktuális termeléspolitikai
kérdésekkel, így a szerkezetátalakítás buktatóival, a kereskedelem
hibás gyakorlatával.

    A vitában Gubicza Ferenc, Burgert Róbert, Szabó István, Hámori
Csaba és mások is szóltak arról, hogy a most vitatott koncepció
hozzásegítheti a falvak lakóit, dolgozóit az MSZMP megújított
agrárpolitikájának megismeréséhez, támogatásához. Ez pedig - ha a
politika találkozik a parasztság egyetértésével - a következő
választásokon erősítheti az MSZMP pozicióit.

    Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Grósz Károly főtitkár is, aki
aláhúzta: a párt politikája egyes területeinek világos
körvonalazásával építheti választási programját. Hosszú távú
stratégiai irányvonala pedig a szocializmus jövőképét vázolja majd
fel a hazai viszonyok között.

    A vitát Iványi Pál foglalta össze. Megelégedéssel szólt arról -
amit egyébként több felszólalás is tükrözött -, hogy a tézisek
széles körű elemzése végül is hozzájárult a koncepció további
javításához, gazdagításához. Ezzel együtt sem vállalkozhat a rövid
távon jelentkező kérdések megválaszolására; mindenképpen indokolt,
hogy a kormányzat egy nemzeti agrárprogram keretében fogalmazza meg
azokat a feladatokat, amelyek megoldást jelenthetnének a
mezőgazdaság rövid távú gondjaira. Bizonyos - tette hozzá -, hogy az
MSZMP új agrárpolitikája nem lesz olyan hosszú életű, mint az ezt
megelőző - amely 1957-ben született -, hiszen alapvetően mások a
feltételek és gyorsabban módosul a politikai és gazdasági környezet.
Ez az agrárpolitika azonban mindenképpen nyitott lesz és képes arra,
hogy - amennyiben az indokolt és szükséges - kellő korrekciókkal
segítse az előrehaladást. (folyt.köv.)


1989. május 29., hétfő 17:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP KB ülése (13. rész)

Iványi Pál bejelentette, hogy számos felvetésre a kormányzati
tervezetek adnak majd választ. A vita egyes véleményeit a tézisek
végső szövegezésénél felhasználják.

    A témáról további négyen írásban fejtették ki véleményüket.

    Az ülés végül is egy tartózkodással elfogadta az agrárpolitika
megújulásának koncepcióját.

    A Központi Bizottság ezután Grósz Károly előterjesztésében
megvitatta az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos
főbb szervezeti feladatokról szóló javaslatot. (MTI)


1989. május 29., hétfő 17:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Összeül az Országgyűlés (3. rész)

A továbbiakban az Országgyűlés tájékoztatót hallgat meg a
bős-nagymarosi beruházás helyzetéről, megvitatja a Büntető
Törvénykönyv módosításáról, valamint a népszavazásról és a népi
kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, majd személyi kérdésekben
dönt. Vida Miklós megüresedett helyére új alelnököt választ az
Országgyűlés. Az előzetes információk szerint a jelölő bizottság
kettős javaslatot terjeszt a Parlament elé. A Ház üresen maradt
alelnöki tisztéért Fodor István és Zsigmond Attila lép sorompóba. Az
ülésszak előreláthatólag pénteken interpellációk és kérdések
tárgyalásával zárja munkáját. (MTI)


1989. május 29., hétfő 18:15


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD