Rendszerváltás és az MTI

	Pénteken megkezdődik a KISZ XII. kongresszusa (1. rész)
1989. április 19., szerda - Pénteken megkezdődik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresszusa, amelynek tétje: a politikai platform és az együttműködési szabályzat elfogadásával egy új ifjúsági szövetség megteremtése. A KISZ XII. kongresszusán a küldöttek hét dokumentumot vitatnak meg, illetve döntenek elfogadásáról: a kongresszus programtéziseire, napirendjére és munkarendjére, az együttműködés alapelveire és szabályzatára, valamint a határozatra vonatkozó javaslatot, továbbá a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, a KISZ 32 esztendejének áttekintéséről és mai helyzetéről szóló beszámolót, illetve az MSZMP március 29-ei állásfoglalását a KISZ továbbfejlesztésének irányairól. A kongresszus munkájában mintegy 400 ezer KISZ-tag képviseletében 856 küldött vesz részt. Az ifjúsági szövetség legfőbb döntéshozó testülete a nyilvánosság előtt ülésezik három napon át a Budapest Sportcsarnokban. A KISZ történetének új korszakát megnyitó tanácskozás iránti érdeklődést tanúsítja, hogy eddig több mint ezren váltottak megfigyelőként részvételi jegyet. A KISZ XII. kongresszusára meghívást kapott több új társadalmi szervezet és számos külföldi delegáció. Csoknyay Edit, az MTI ifjúságpolitikai tudósítója írja: A KISZ XII. kongresszusának összehívásáról a tavaly november 18-19-én Székesfehérvárott megrendezett országos KISZ-értekezlet döntött. A KISZ átalakítási folyamatának kezdetét a Jövőnk a tét -akció jelezte. Jóllehet, az ezt követő ,,Milyen szocializmust építsünk?,, elnevezésű vitasorozat megerősítette a változtatás igényét, a KISZ átalakításának is a májusi pártértekezlet adott lendületet. A KISZ Központi Bizottsága július 9-én döntött arról, hogy összehívja a szövetség országos értekezletét, majd augusztusban annak időpontjáról és helyszínéről, októberben pedig az értekezlet dokumentum-tervezeteiről határozott. Végezetül az Országos KISZ-értekezlet ez év tavaszára összehívta a KISZ XII. kongresszusát. A KISZ megújításáról lényegében 16 hónapja zajlik a vita a KISZ-tagság körében, bár tartalma fokozatosan változott. Eleinte arról folyt a párbeszéd: szükséges-e egyáltalán a KISZ ilyen mérvű átalakítása. Főként az üzemekben, vállalatoknál dolgozó KISZ-tagság körében tartja magát az a nézet, hogy nem átalakítgatni kell, hanem a meglévő szervezeti formákat rugalmasabbá téve cselekedni. (folyt. köv.) 1989. április 19., szerda 17:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Pénteken megkezdődik a KISZ XII. kongresszusa (2. rész)
Csoknyay Edit, az MTI ifjúságpolitikai tudósítója írja: A másik szélsőséges álláspontot a középiskolások és az egyetemisták, főiskolások képviselik, akik a KISZ-től függetlenül működő önálló szervezetben gondolkodnak, ám döntésüket a KISZ-kongresszus eredményétől teszik függővé. E viták oka elsősorban az volt, hogy a KISZ éppen akkor veszített taglétszámából és tömegbefolyásából, amikor figyelemre méltó és nagy horderejű kezdeményezésekkel hívta fel a figyelmet néhány alapvető társadalmi problémára. A későbbi polémiákban sokan már az országos KISZ-értekezlet szükségességét, szerepét kérdőjelezték meg. Az országos KISZ-értekezletet követő néhány hónap a kongresszus előkészítésének és a KISZ-en belüli szerveződések létrejöttének időszaka volt. Elsőként az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű, elsősorban egyetemistákra, főiskolásokra építő szervezet jött létre, s ezt napjainkig 46 más szervezet követte. Ezek a kisebb-nagyobb taglétszámú szerveződések megfogalmazták saját platformjukat, körvonalazták cselekvési programjukat, majd a későbbi küldöttgyűléseken megvitatták a kongresszus vitaanyagait és megválasztották küldötteiket. Az alakuló közgyűléseken és főként a küldöttgyűléseken sok szó esett arról, hogy a KISZ megújulása mindeddig csak valamelyes szervezeti változást hozott, de működését és tevékenységének tartalmát tekintve lényegében minden maradt a régiben. Egyetlen, az új ifjúsági szövetség jövőjét is befolyásoló tartalmi kérdés állt az országos KISZ-értekezlet óta a viták középpontjában: az MSZMP és a KISZ viszonya, stratégiai szövetségének értelmezése. Várhatóan a kongresszuson is erre helyeződik a hangsúly, hiszen több szerveződés ettől teszi függővé, hogy a szövetség tagja marad-e. A másik központi téma a KISZ múltjához való viszony kialakítása és ezzel összefüggésben az új ifjúsági szövetség elnevezése lesz. Sokan vannak, akik úgy vélik, a ,,KISZ,, név mára lejáratottá vált, ezzel senkit nem lehet megnyerni, legyen bármilyen jó programja. Az e nézetet vallók többsége teljes egészében tagadja a KISZ múltját. Szép számmal akadnak olyanok, akik viszont éppen ellenkezőleg, azt állítják: vállalni kell ezt a múltat, nincs szükség névváltoztatásra. Az új ifjúsági szövetség nevére eddig egyébként négy javaslatot tartanak nyilván: Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, Magyar Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Baloldali Ifjúsági Szervezetek Szövetsége és Magyar Ifjúszocialisták Országos Szövetsége. (folyt. köv.) 1989. április 19., szerda 17:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Pénteken megkezdődik a KISZ XII. kongresszusa (3. rész)
A kongresszus személyi kérdésekben is dönt majd. Az új szövetség elnöki tisztére a tagság három személyt javasolt: Nagy Imrét, a KISZ KB jelenlegi első titkárát, Gyurcsány Ferencet, a KISZ KB titkárát és Kiss Pétert, a budapesti KISZ - új nevén Baloldali Ifjúsági Társulás - első titkárát. Minthogy azonban közülük ketten nem vállalták a jelölést, az egyetlen jelölt Nagy Imre maradt e posztra, s mindeddig a többség egyetértett ezzel. A két alelnöki funkcióra négyen pályáznak: Gyurcsány Ferenc, Nagy Mihály, a Reform Közösségi Hálózat koordinációs irodájának vezetője, Kracsun Csaba, a KISZ Fejér Megyei Bizottságának - mai nevén Fejér Megyei Fiatalok Szövetsége - első titkára és Hideg András, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja. (MTI) 1989. április 19., szerda 17:25
Vissza » A hírhez kapcsolódik »