|
|
 |
|
 |
Grósz-sajtóértekezlet (1. rész)
|
Moszkva, 1989. március 24. péntek. (MTI-tud.) - Örömmel állapíthatom meg, hogy egyetlen egy olyan téma sem volt a több mint háromórás főtikári találkozón, amelyben véleményünk eltért volna, valamilyen érdekellentétet tapasztaltunk volna. Ezért máris megvonhatom a látogatás első mérlegét: gazdag élményanyaggal megyünk haza, az együttműködés készségével, szándékával - mondta Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára ezekkel a szavakkal összegezte egynapos munkalátogatásának eredményeit azon a pénteki sajtóértekezleten, amelyet a moszkvai külügyminisztérium sajtóközpontjában tartott.
A magyar vezető a termet csaknem zsúfolásig megtöltő újságírók
láttán megjegyezte, hogy jelenlétükben a világsajtónak a Magyar
Népköztársaság iránt megnyilvánuló őszinte érdeklődését látja. Ezt
igazolta az is, hogy a rövid, tízperces bevezető után 15 újságíró
kérdéseire válaszolt, együttvéve egy órán át.
A látogatás előzményeiről, okairól szólva Grósz Károly azt
hangoztatta, hogy semmi sem pótolhatja, a nyílt, őszinte
beszélgetéseket. Mai világunkban nem elég csupán ismernünk, de meg
is kell értenünk egymást.
A magyar vezető ennek kapcsán utalt a tavaly júliusban
Moszkvában, illetve a VSZ PTT ülésén nemzetközi és kétoldalú
kérdésekről Gorbacsovval folytatott megbeszélésekre, az azóta is
folyamatos, érdemi kapcsolatokra. Kitért arra, hogy jelentős
események történtek mindkét párt, mindkét ország életében a tavalyi
pártértekezletek óta, s ezért a látogatás célja volt a tájékoztatás,
a tapasztalatcsere az elmúlt tíz hónap fejlődéséről. A
tapasztalatcsere segíti az esetleges félreértések tisztázását, s ez
vonatkozik minden szocialista ország egymás közötti viszonyára.
A tárgyalások témáiról elmondta, hogy áttekintették az Egyesült
Államok formálódóban levő kelet-európai politikáját, érintették a
nyugat-európai integrációhoz fűzödő viszony, a leszerelés, a
kelet-nyugati együttműködés, a Varsói Szerződés katonai rendszere
korszerűsítésének kérdéseit. - A fő figyelem természetesen a
kétoldalú kapcsolatok, a kétoldalú együttműködés témájára irányult -
mondta a magyar politikus. - A politikai együttműködés magas
szinvonalú, ez azonban a gazdasági együttműködésről korántsem
mondható el, itt még messze a lehetőségek határain belül vagyunk.
Grósz Károly bevezető nyilatkozatában külön kitért a mintegy
kétszázezres szovjetunióbeli magyar nemzetiség sorsára. Mint mondta,
a magyar kisebbségnek kedvezőek a lehetőségei a nemzeti kultúra,
hagyományok őrzésére, ápolására. (folyt.)
1989. március 24., péntek 17:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz-sajtóértekezlet (2. rész)
|
A gazdasági együttműködésben Grósz Károly szerint a hangsúly ma
a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén van. Mint kérdésekre válaszolva
elmondta, tavaly nyár óta a magyar-szovjet együttműködésben nincs
lényeges fejlődés. Lassan és nehezen halad a KGST megújulása is. A
szervezet nehezen képes integrálni a tagországok eltérő érdekeit.
A magyar-szovjet gazdasági együttműködés fejlődésének
dinamikusabbá tételére sok tanulmány készült, s ezek összevetéséből
a közeljövőben várható a következtetések levonása. Az MSZMP és a
magyar kormány heteken belül összegezi és a szovjet partnerek
asztalára leteszi saját javaslatait. Grósz Károly utalt rá, hogy
mostani megbeszélésein elvi egyetértés alakult ki egy új elszámolási
rendszer és új együttműködési mechanizmus szükségét illetően.
A két országban kibontakozó reformfolyamatok mind a politika,
mind a gazdaság terén sok azonosságot mutatnak, de sok köztük a
különbség is. Egy erre vonatkozó kérdés kapcsán Grósz Károly
megemlítette az országok méreteinek, politikai, történelmi
hagyományainak, nemzeti sajátosságainak különbözőségét. Hozzátette,
hogy a magyar gazdaság 1968-ban már több, máig is ható
reformkezdeményezés szintere volt, a folyamat megtorpanása ellenére
is.
Magyarországon, hazai megítélés szerint, gyorsabb haladás
kellene a reform útján, mert kezd veszélyessé válni a szakadék a
politikai és gazdasági reform között. A nem kellő ütemű gazdasági
reform árthat a politikai reformfolyamatoknak. Megemlítette, hogy
tapasztalatai szerint a Szovjetunió is nagy erőfeszítéseket tesz a
reform felgyorsítására. Grósz Károly nem vállalkozott arra, hogy
érdemben összevesse a magyar és a szovjet reformokat, de arra
figyelmeztetett, hogy hiba a vágyak és lehetőségek összekeverése.
Hozzáfűzte: törekedni kell az intézményrendszer harmóniájának
megörzésére. Nem lehet bizonyos fejlődési törvényszerűségeket
figyelmen kívül hagyni, egyes szakaszokat átugrani.
Magyarország tavaly többpontos javaslatot terjesztett elő a
KGST-korszerűsítésére, amely a tagországok eltérő érdekeltsége
folytán vegyes fogadtatásra talált. A vita alapkérdése a KGST
fejlesztésének módszereiben rejlik: Magyarország nem felülről, hanem
a nemzetgazdaságok, nemzeti piacok felől építkezve tartja
lehetségesnek egy szocialista közös piac kialakítását. (folyt.)
1989. március 24., péntek 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz-sajtóértekezlet (3. rész)
|
Magyarország együttműködésre törekszik az Európai Közösségek
tagjaival - mondta egy további kérdésre válaszolva Grósz Károly.
Erre egy tíz évre szóló szerződés ad lehetőséget. Ennyi idő alatt
kialakulhat egy új, hatékony együttműködés mechanizmusa. Mint
hangsúlyozta, nincs lehetőség arra, hogy hazánk teljes, vagy társult
tagsági viszonyt hozzon létre, de a szerződéses viszony megfelel
mind a mi érdekeinknek, mind az EK normáinak.
Az együttműködés további részleteit firtató kérdésre a főtitkár
fő gondként a magyar piaci mechanizmus fejletlenségét jelölte meg.
Mivel ez messze elmarad a nyugat-európai piaci strukturáktól, az
együttműködés láncszemei nehezen illeszthetők össze - mondta. A
forint konvertibilitásának hiánya elszámolási gondokat okoz.
Igazodnunk kell majd az EK szabvány-előírásaihoz is, mert a nyugati
országok 1992 végén egységessé váló szabványai és a magyar nemzeti
szabványok jelentősen eltérnek egymástól.
A főtitkár saját tapasztalatai alapján megállapította, hogy a
nyugat-európai vezetők nyitottak az együttműködés kérdéseiben , de a
politikai szándék nem helyettesítheti a reális gazdasági
lehetőségeket. - Megállapodásokat hamarabb lehet kötni, mint
gazdaságilag felkészülni az együttműködére - mondta Grósz Károly.
Az európai katonai szembenállás szintjének csökkentését
bizalomerősítő intézkedésekkel kell megalapozni. Fel kell mérni a
két katonai tömb erőinek, technikáinak viszonyát, s egyszerre kell
az erőket csökkenteni, vagy kölcsönös, egyoldalú csökkentési
lépéseket kell tenni. Teljesen egyoldalú intézkedések megtételére
nincs lehetőség - mondta. Mi továbbra is azt valljuk, hogy az
egyensúlyt folyamatosan mind alacsonyabb szinten kell megvalósítani,
egészen a fegyverzetek teljes felszámolásáig.
A magyar semlegességnek az utóbbi időben többször felvetett
lehetőségével kapcsolatban kifejtette, hogy a mostani
megbeszéléseken is változatlan álláspontot képviselt a magyar fél.
Ennek lényege: következetes harc a két katonai tömb
felszámolásárért. Amint elérjük ezt a célt, már nem lehet kérdéses a
semlegesség. Ebben - tette hozzá - teljes volt az egyetértés.
A Varsói Szerződés korszerűsítésével foglalkozó kérdésre kitérve
Grósz Károly elmondta, hogy a tagországok több javaslatot elemeznek.
Bővül az együttműködés az emberi jogokkal, humanitárius kérdésekkel
és a környezetvédelemmel összefüggű területeken is. A még meglévő
véleménykülönbségeket nyáron, a Politikai Tanácskozó Testület
következő ülésén tisztázzák. (folyt.)
1989. március 24., péntek 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz-sajtóértekezlet (4. rész)
|
El tudja-e önmagát képzelni ellenzéki pártvezetőként? - tették
fel a kérdést a többpártrendszer megvalósításával kapcsolatban Grósz
Károlynak. A főtitkár először arról szólt, hogy Mihail Gorbacsovot
tájékoztatta, milyen meggondolásokból támogatja az MSZMP a
többpártrendszer bevezetést. A társadalom érdektagozódása tényleges
igényt teremtett a politikai pártok iránt. Ezt az igényt ki kell
elégíteni, s a közös kérdésekre közösen kell majd keresni a választ.
A politikai struktúra kérdése minden ország belügye. Ami ez ügyben
Magyarországon folyik, az magyar belügy, s a magyar vezetés
felelőssége, így a legjobban szolgálja a magyar nép érdekeit. Ami
pedig a Szovjetunióban történik, az a szovjet nép és vezetés ügye.
Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy nem az
egy vagy több párt léte a legfőbb kérdés a demokrácia gyakorlatában.
Az MSZMP a következő időszakban a politikai küzdőtéren is
kivívja majd a vezető szerepet. Ezért - mondta - nem ellenzéki,
hanem győztes párt vezetője akar lenni.
A megbeszéléseken - folytatta a magyar politikus - elmondta: az
MSZMP kötelességének tekinti, a fejlődés megköveteli, hogy behatóan
elemezzék több mint négy évtized történelmi tapasztalatait. Ebbe
beletartoznak az 1956-ban történtek is, de - tette hozzá - nem
biztos, hogy ez a legfontosabb tanulmányozandó esemény. Hozzátette,
hogy Mihail Gorbacsovval áttekintették 1956 nemzetközi vonatkozásait
is, kitérve arra, hogyan hatottak mindezek az akkori magyarországi
helyzetre, milyen összefüggések vannak a
diáktüntetés-felkelés-ellenforradalom eseményláncolata mögött.
Harmicnhárom év távlatából higgadtabban lehet megítélni a
történteket. A kérdés megközelítésének hangsúlyai a pénteki
megbeszélésen azonosak voltak - állapította meg, majd emlékeztetett
a szovjet levéltárakban fellelhető dokumentumok közös kutatására
vonatkozó megállapodásra. A hiteles dokumentumok tanulmányozása
azért is fontos, mert a visszaemlékezések szükségképpen
szubjektívak.
A magyar-román viszony nem szerepelt a főtitkári megbeszélés
napirendjén, de az ezzel összefüggő kérdésekre válaszolt Grósz
Károly. A Magyar Távirati Iroda tudósítójának kérdésére elmondta,
hogy a két szomszédos ország vitája ma már nem csupán két ország
ügye. Európai üggyé vált, s Európához tartoznak a szocialista
országok is. Mindenki saját meggyőződése szerint nyilvánít véleményt
ez ügyben. A kérdés azonban nem zavarja a szocialista országok
együtműködését. (folyt.)
1989. március 24., péntek 19:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz-sajtóértekezlet (5. rész)
|
Grósz Károly elmondta, hogy a Szovjetunió területéről - tudomása
szerint - senkit sem küldtek vissza Romániába, Magyarország kész
befogadni mindazokat, akik le akarnak telepedni hazánkban,
függetlenül attól, hogy nem közvetlenül Romániából érkeznek.
Magyarország egyetértéssel és jó szível fogadja azokat a szovjet
kezdeményezéseket, amelyek segítik a Kárpátalján élő magyar
nemzetiségiek kulturális tevékenységét. Sok olyan konkrét lépés
történt, amely gyakorlati hozzájárulást jelent a nemzeti és
kulturális értékek megőrzéséhez, fejlesztéséhez. - Az MSZMP érdekelt
abban, hogy a határokon túl élő magyarok kötődjenek az anyaországon
belüli értékekhez.
Egy további kérdés kapcsán kitért arra, hogy Jasszer Arafatot
nyílt, őszinte eszmecserében tájékoztatta Magyraország közel-keleti
politikájáról. Változatlanul támogatjuk a Palesztinai Felszabadítási
Szervezetet, elismerjük a palesztin nép önálló államalapítási jogát,
s lehetőségeink szerint segítjük a térség országai közötti
párbeszédet. Magyarország nem vállal közvetítő szerepet, ilyenre nem
is kérték fel. A palesztín vezetőt Budapesten tájékoztatták arról
is, milyen okok késztették a magyar vezetést az Izraellel 22 éve
megszakított diplomáciai kapcsolatok helyreállítására.
Befejezésül a főtitkár emlékeztetett arra, hogy Mihail
Gorbacsovot még tavaly meghívták magyarországi látogatásra, s
bármely időpontban szívesen látott vendég. Az SZKP KB főtitkárának
azonban rendkívül gazdag az idei programja is, így nem valószínű,
hogy a közeljövőben eleget tud tenni a meghívásnak. +++
1989. március 24., péntek 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|