Rendszerváltás és az MTI

	Nyugatnémet lap: Magyarország Európára tekint (1.rész)
flesch istván, az mti tudósítója jelenti: Bonn, 1989. február 6. hétfő (MTI-tud) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap hétfői vezércikkében megállapítja: Magyarország célja ma Európa, s ez emlékeztet a korábbi évszázadoknak arra a törekvésére, hogy a magyarok felzárkózhassanak a nyugathoz. Hogy Európa földrajzi fogalmán, az Atlanti-óceántól az Uralig terjedő térségen kívül mit értenek Európán a magyarok, azt legutóbb davosi beszédében sejtette Grósz Károly, a magyar kommunisták főtitkára: - Nemzetem felemelkedése mindig Európa sorsához kötődött. Történelmünk során megéltük, eszünkkel értjük, szívünkkel érezzük, hogy sorsunk Európa - idézi a tekintélyes frankfurti újság a főtitkár szavait ,,Magyarország Európára tekint,, cím alatt. Grósz és vele együtt honfitársai - állapítja meg - Európán nemcsak a liberális gazdasági rendszert, hanem még hangsúlyozottabban a hagyományt, a szellemi magatartást és a politikai stílust értik. A konzervatív lap ezzel összefüggésben országunk legutóbbi belpolitikai fejleményeit elemezve hangsúlyozza: - A magyarok sorskérdése nem azon múlik, hogy vajon az országban a kommunista párt vagy különböző szocialista pártok koalíciója van-e hatalmon, és azon sem, hogy Magyarország KGST- és VSZ-tag. Lényeg az, hogy mindez milyen a valóságban. Például: az a kérdés, hogy az országban állomásozó szovjet csapatok milyen magatartást tanusítanak, fontosabb kérdés, mint az, hogy itt vannak. A leglényegesebb belpolitikai tényező az új alkotmány lesz, mivel ezzel dől el: miképpen kormányozzák majd a népet, függetlenül attól, hogy ki alakít kormányt. A lap úgy ítéli meg: a jövőt majd az a tényező is alakítja, hogy a kommunista párt miként foglalkozik a történelemmel, akár a közelmúlt kérdéseivel is. Ezért van kiemelt jelentősége az MSZMP KB illetékes bizottsága kiadandó jelentésének a népköztársaság négy évtizedéről. A vezércikk erre vonatkozóan kitér vezető magyar politikusoknak az 1956-os események jellemzése kapcsán elhangzott állásfoglalásaira, az eltérő nézetek meglétére is, és a február 10-ikére összehívott központi bizottsági ülés feladatáról szólva kifejti: (folyt.) 1989. február 6., hétfő 14:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyugatnémet lap: Magyarország Európára tekint (2.rész)
- Bármiben látja is majd az ülés feladatát, a KB nem személyekről és fogalmakról fog határozni, hanem a pártnak a történelem iránti szavahihetőségéről, mindenekelőtt pedig Magyarországnak Európában betöltött helyéről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung külön budapesti tudósításban is jelzi, hogy a KB albizottsága még a Központi Bizottság ülése előtt nyilvánosságra hozza javaslatait az 1956-os események értékeléséről. Egyben ismerteti Pozsgay Imrének azokat a szavait, amelyekkel pontosította, árnyalta a bizottság által ajánlott egyik megfogalmazás, a népfelkelés kifejezés használata kapcsán kifejtett véleményét. A lap idézi azt a megállapítását, hogy a néppel való megbékélés szellemében a bizottság által ajánlott megfogalmazás nem veszi át az ellenfelek szóhasználatát, és nem kívánja elijeszteni Magyarország szomszédait és szövetségeseit. Figyelembe veszi a népi hatalom fenntartásáért hozott áldozatokat is. Ugyanakkor - idézi a lap - elutasítja azt az erőszakos gyakorlatot, amelyet egy oligarchikus csoport 1949-től a nép nevében kívülről kényszerített rá a rendszerre szocializmus vagy proletár diktatúra elnevezéssel. A Süddeutsche Zeitungban is olvasható tudósítás Pozsgay Imre mostani közléséről, valamint Berend T. Iván akadémikusnak a Népszabadságban megjelent hasonló témájú interjújáról. Az Unsere Zeit, a Német Kommunista Párt (DKP) lapja hétfői számában a korábban már közölt változatnál részletesebb terjedelemben ismerteti Grósz Károly nyilatkozatát, amelyben az MSZMP főtitkára foglalkozott az 1956-os események értékelésével és időszerű belpolitikai kérdésekkel. A lap ezt megelőzően szintén közölte Pozsgay Imre nyilatkozatát az MTI alapján. Az Unsere Zeit hétfői száma - az MSZMP KB egyik 1981-ben megjelent kiadványa alapján - ugyancsak tartalmazza az MSZMP ideiglenes központi bizottságának az 1956 decemberi ülésén négy pontban összefoglalt értékelését az októberi eseményekről.+++ 1989. február 6., hétfő 15:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »