Rendszerváltás és az MTI

	Sajtótájékoztató a sztrájktörvény elleni fellépésről (1. rész)
1989. február 6., hétfő - A sztrájktörvény elleni egységes fellépéséről tartott sajtótájékoztatót több független, demokratikus szakszervezet, alternatív szervezet, valamint párt hétfőn a Kossuth Klubban. A kormány és az MSZMP által nyomatékosan hangoztatott közmegegyezés szelleme hiányzik a sztrájktörvény tervezetéből, s előkészítéséből is - hangzott el az egyik megállapításként a sajtótájékoztatón. Forgács Pál, a TDDSZ elnökségének tagja kiemelte, hogy a sztrájk egyike a legfontosabb szakszervezeti, s így alapvető emberi jogoknak is. A jogállamiság azt is jelenti, hogy biztosítani kell ennek gyakorlását. Eddig a sztrájktörvény-tervezetig nem volt, ami tiltaná vagy korlátozná a sztrájkot. Ez a mostani elképzelés azért sem korszerű, mert a 87-es számú nemzetközi munkaegyezmény, amelyhez Magyarország is csatlakozott, megállapítja, hogy a sztrájk akkor is jogos, ha külön törvény nem szabályozza, vagy éppen engedi. A sztrájkjog korlátozása akadályozza a megegyezéses politikai kibontakozást. A közös fellépést vállaló szervezetek, pártok és csoportok a sztrájk megelőzésének kompromisszumos megoldását részesítik előnyben, s az egyenrangú gazdasági partnerek megegyezésén alapuló gazdasági rendet szeretnék hazánkban is minél előbb megvalósítani. Felhívta a figyelmet arra is, hogyha olyan törvény születik hazánkban, amely a szakszervezeti szabadságjogok egyik legfontosabbikát korlátozza, akkor kiszámíthatatlan, hogy erre hogyan reagálnak a nemzetközi szervezetek. Felolvasták a sajtótájékoztatón a Munka Világszövetsége és a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége táviratait, amelyben Jan Kulakowski és John Vanderveken főtitkárok támogatják a magyar demokratikus szakszervezetek közös fellépését. Többen azt mondták, hogy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a társadalmi vitát akarja kikerülni azzal, hogy néhány szervezethez észrevételezés céljából elküldte a törvénytervezet szövegét - amit egyébként néhány, a SZOT-hoz tartozó szakszervezet elnöksége sem ismer még kellően. (folyt.köv.) 1989. február 6., hétfő 17:50
Vissza »

	Sajtótájékoztató a sztrájktörvény elleni fellépésről (2. rész)
Timkó Iván, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nevében elmondotta, hogy a törvénynek társadalmi kezdeményezésre kell épülnie. Tóth Attila, a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) szóvivője azt hangsúlyozta, hogy az erős szakszervezetek léte országos érdek, mert ezek lehetetlenné tehetik, hogy szorító gazdasági gondjainkat a legkisebb ellenállás irányában, azaz a dolgozók rovására oldják meg. Hann Endre, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivő testületének tagja rámutatott, hogy a sztrájktörvény tervezete a bizalmatlanságra épül. Az SZDSZ képviselője szerint szükséges az egész gazdasági kapcsolatrendszer általános átdolgozása, s ezt követően a gazdasági kapcsolatokról kell inkább törvényt alkotni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében szóló Bruszt László szerint a kibontakozást nem a gazdasági kapcsolatok merevítése, hanem a gazdasági demokrácia kiépítése szolgálja. A sztrájkot nem tiltással, hanem annak szükségtelenné tételével kell megakadályozni. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a szervezetek sztrájktörvény elleni akciószövetsége nem kíván ellen-tervezetet kidolgozni részletes jogszabály formájában. Ehelyett többek között olyan gazdaságpolitikát szorgalmaznak, amely a gazdaságirányítás intézményrendszerét változtatná meg, s például tárgyalásos jellegű intézmények lépnének az adminisztratívak helyébe. Ez utóbbiakat javasolják nyugat-európai mintára félállamivá tenni, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek közös bevonásával. A Munka Törvénykönyve helyett javasolják a gazdasági kapcsolatok törvényének megalkotását. Nem a sztrájkokért küzdenek a sztrájktörvény elleni fellépéssel, hanem azért, hogy ne is kerülhessen sor rájuk, s a problémák odáig ne éleződhessenek - szögezték le a szervezetek képviselői a sajtótájékoztatón. (MTI) 1989. február 6., hétfő 17:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »