|
|
|
|
Autóálmaink és a valóság
|
Budapest, 1989. január 10. kedd (MTI-Press) Nem várható gyors javulás az autóellátásban, hacsak azt a néhány tízezer személyautót nem számitjuk, amennyit devizához jutó honfitársaink az új vámrendeleten felbuzdulva az idén minden bizonnyal behoznak. Ebben az évben sem valószínű, hogy frontáttörés következne be a hazai gépkocsiellátásban. Ígéretes tárgyalás számtalan van, rossznyelvek szerint ha egy Japánba látogató delegáció ad magára, feltétlenül tárgyal hazai összeszerelő üzemről... De mint látható, az eredmény egyelőre a nullával egyenlő. Információink szerint a kormány a közeljövőben ismét megvitatja a hazai autóipari fejlesztési elképzeléseket. Tekintve, hogy maga az összeszerelés nem a csúcstechnológiák csúcsa, - színvonalas lakatosmunkához áll közelebb - nem lenne helyes abból kiindulni, hogy a hazai iparfejlesztés éppen egy összeszerelőüzem létesítésén áll vagy bukik. Különösen igaz ez, ha megismerkedünk néhány erre vonatkozó ajánlattal. alc. Dacia, te drága A legfrissebb elképzelés a DIGÉP és a Dacia közötti kooperáció lenne, ami már önmagában is kétségessé teszi az elgondolás komolyságát. Egy olyan országgal illetve annak egy vállalatával kooperálna a dolgozóinak a jelek szerint "minden áron" munkaalkalmat kereső diósgyőri gyár, amely sokszor a magyar főhatóságok telexeire, leveleire sem válaszol, amelyről nem tudni, mikor terjeszti ki diplomáciai lépéseit gazdasági intézkedésekre is, amely híres-hírhedt arról, hogy nem megbízható partner. De ha nem így lenne is, a román partner olyan áron kínálja az összeszerelhető gépkocsielemeket, hogy végül a diósgyőri Dacia jóval drágább lenne, mint a készen importált. Csak azért tenni bele magyar munkát, hogy a ráfizetést növeljük - ez nem tűnik túl ésszerűnek. alc. Suzuki? Igen, egy másik Nem rózsásabb a helyzet a japán Suzukival évek óta vajúdó együttműködés tervével sem. Az összeszerelő-üzem 21 milliárd jenbe, azaz 162 millió dollárba kerülne, amibe a Suzuki cég mindössze 15,5 millió dollár tőkerészesedéssel szállna be, a további japán bankhitelt pedig az összeszerelő vegyesvállalatnak vissza kellene fizetnie. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 14:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|