|
|
|
|
Országgyűlés (32. rész)
|
Módosította a bizottság a képviselők mentelmi jogával kapcsolatos szabálypontot is, hangsúlyozva, hogy az országgyűlési képviselőt a Parlament hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntető eljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve, illetve a vizsgálatot rá kiterjeszteni - nem lehet. Éles vita alakult ki a 15. paragrafus körül is, milyen mértékű munkaidőkedvezény illesse meg a képviselőket. A bizottság az eredeti javaslatban szereplő 40 munkanapos felmentés mellett foglalt állást. Vass Józsefné azonban fenntartotta javaslatát, hogy a negyven napra vonatkozó szakasz kerüljön ki az ügyrendből. Számos képviselő elégtelennek tartotta azt a megfogalmazást, miszerint az Országgyűlés elnöke pusztán tájékoztatja a képviselőket a Parlament várható éves programjáról, s azt kérték, hogy valamilyen kötelező érvényű megfogalmazás kerüljön a tervezetbe. A bizottság véleménye szerint elegendő a tervezetben szereplő kötelezettség, hiszen az Országgyűlésnek az időközben felmerülő problémákra is reagálnia kell, emellett a képviselőknek joguk van ez ügyben is kéréssel, javaslatokkal fordulni a Ház elnökéhez. A bizottság elvetette Kovács Mátyás módosító indítványát, miszerint a beszámolók vitája alapján az egyes képviselőknek is legyen lehetőségük értékelést tartalmazó, illetőleg a feladatot megállapító határozat indítványozására. Egyetértettek viszont Bödőné Rózsa Edit ötletével: tegyék lehetővé, hogy a képviselők a vita közben elhangzó felszólalásokra gyors, rövid formában, azonnal reagálhassanak. Kovács Mátyás nem értette, miért kell a különbséget tenni aközött, hogy kötelező elrendelni név szerinti szavazást ötven képviselő írásbeli javaslatára, illetve az Országgyűlés bármely képviselő felvetése nyomán, vita nélkül határozhat a név szerinti szavazás elrendeléséről. A bizottság álláspontja szerint itt két különböző dologról van szó, hiszen az egyik esetben kötelező elrendelni, tehát a kisebbségi vélemény védelméről van szó, a másik esetben pedig egyszerűen egy képviselői indítványról kell döntenie a Háznak. Nem támogatja a bizottság a képviselőknek azt a javaslatát sem, hogy az Alkotmányt érintő kérdésekről mindig név szerinti szavazással döntsön az Országgyűlés. A név szerinti szavazás két változata közül egyébként a bizottság ismételten az úgynevezett ,,A,, változat mellett foglalt állást, tehát a képviselőknek szóban nyilatkozniuk kell, mire voksolnak. Felmerült a szakértők meghívásának kérdése is. A bizottság úgy foglalt állást, hogy tartsák meg az eredeti szövegtervezetet. Ugyanakkor az Országgyűlés vezetőinek figyelmébe ajánlották, fordítsanak fokozott figyelmet e problémák kezelésére. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|