|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (13. rész)
|
Annyi azonban máris bekerülhet az ügyrendbe, hogy a képviselőt
megbizatásának teljesítése és az ezzel összefüggő tevékenysége miatt
hátrány nem érheti. Ugyancsak a képviselők munkáját könnyíti meg a
bizottságnak az az ajánlása, hogy a képviselők évente negyven
munkanap felmentést kapjanak feladatuk ellátásához. A tervezet
szerint ez az idő a Parlament plenáris ülésein, a megyei
képviselőcsoportok és az állandó bizottságok tanácskozásain felül
járna a törvényhozóknak. Többen kifogásolták, hogy a költségtérítés
szabályozását az Országgyűlés elnökének hatáskörébe utalja a
Házszabály. A feladatot az elnök a megyei képviselőcsoportok
vezetőinek bevonásával végezné. A kifogás szerint ez a megoldás
egzisztenciális függőséget hozna létre a képviselők és az
Országgyűlés elnöke, valamint a képviselőcsoportok vezetői között.
Az észrevételek szerint az lenne a legjobb, ha mindezekben az
ügyekben a Parlament plenáris ülése határozna. A bizottság ezzel
szemben nem osztja ezt az álláspontot, hiszen a döntés során számos
részletkérdést, egyéni körülményt kell figyelembe venni. Ha a
képviselőnek kifogása van, amúgy is szót emelhet, akár a plenáris
ülésen is. A bizottság e javaslatokat kezdeti lépésnek tekinti,
amelyre bizonyos idő elteltével, a gyakorlati tapasztalatok alapján
vissza lehet térni.
Az elfogadott Alkotmánymódosítás bővíti az Országgyűlés
elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrend módosítás tervezete is
tartalmazza. Így például megfogalmazódik benne, hogy az Országgyűlés
ülései összehívásának joga az Elnöki Tanácstól szálljon át az
Országgyűlés elnökére, kivéve az alakuló ülést. Ugyancsak az
Országgyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá az elfogadott
törvényeket, és az elnök gondoskodik azok alkotmányos kihirdetéséről
is. Ez a jogkör eddig az Elnöki Tanácsot illette meg.
A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizottságait is.
Fontos változás, hogy az új Házszabály az állandó bizottsági tagok
létszámának csak az alsó határát szabályozza, a felső határ
megállapítását pedig a plénumra bízza.
A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság munkájával
kapcsolatban elhangzott olyan javaslat, hogy a Házszabály tegye
kötelezővé a ciklus félidejében és a mandátum lejárat előtt a
tájékoztatást a plénumon. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|