|
|
 |
|
 |
Vita az országgyűlési képviselők jogállásáról
|
1990. július 5., csütörtök - Az országgyűlési képviselők
jogállásáról készülő törvényjavaslat szövegezését tűzte csütörtöki
ülésének napirendjére a Parlament Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő
és Igazságügyi Bizottsága. Az elkészült tervezetet pontról pontra
vitatták meg a képviselők, így az ülés meglehetősen hosszúra nyúlt.
Még mielőtt a tételes szövegmódosító javaslatokra tértek volna,
Horváth József (MDF) felvetette: vegyék a törvénybe azt is, hogy a
képviselők - mandátumuk idejére - fizetetlen szabadságot kapnak
eredeti munkahelyükön, ahová képviselőségük után visszavonulhatnak.
Tölgyessy Péter (SZDSZ) ezt a javaslatot nem tartotta
elfogadhatónak, sőt kifejezetten alkotmányellenesnek minősítette, ha
a piacgazdaságban ennyire mélyen beavatkoznak egy-egy cég
,,magánügyeibe,,. Halász István (MDF) ezzel szemben azt javasolta -
s ezt Tölgyessy Péter is támogatta -, hogy külföldi példákhoz
hasonlóan illesse meg a képviselőket mandátumuk lejárta után
legalább féléves végkielégítés. Az is elhangzott, hogy a honatyák
több országban nyugdíjba vonulhatnak, ha lejár a mandátumuk, de ezt
többen a mai magyar viszonyok között kivitelezhetetlennek ítélték. A
részletes vitában jó néhányan kifogásolták, hogy a törvényjavaslat
túlságosan általánosan fogalmaz a felelősségre vonást illetően.
Végül úgy módosították a szöveget, hogy ha a képviselő
becsületsértést, rágalmazást követ el az Országgyűlésen vagy
valamelyik bizottsági ülésen, erre az esetre nem vonatkozik az a
kitétel, miszerint: ,,a mentelmi jog alapján a képviselő bíróság
vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre,,.
A törvényjavaslat a képviselői tisztség összeférhetetlenségéről
is rendelkezik. Eszerint nem lehet képviselő például a nemzeti és
etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Állami
Számvevőszék hivatali szervezetének dolgozója, a Magyar Nemzeti Bank
elnöke, a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, az
Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója. Külön paragrafus
rendelkezik arról, hogy az Országgyűlés elnöke és alelnöke nem
folytathat más kereső foglalkozást, s egyéb tevékenységéért - a
szerzői jogi védelem alá esőket kivéve - nem fogadhat el díjazást.
Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, s az őket
megillető egyéb juttatásokról külön törvényjavaslat készült.
Eszerint a képviselőket megillető alapdíj a mindenkori miniszteri
illetmény 50 százalékának megfelelő összeg. (MTI)
1990. július 5., csütörtök 15:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|