|
|
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (2. rész)
|
Felszólította a magyar kormányt, tegyen meg mindent az ott élők biztonsága érdekében, és az ENSZ-et, hogy követelje ugyanezt a román kormánytól.
Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvívője arról szólt, hogy hazánk végtelen türelemmel szemlélte, ami az erdélyi magyarsággal történik, ám ez a türelem fogytán van. Követelte Ion Iliescu és Petre Roman romániai vezetőktől, hogy azonnal tegyenek intézkedéseket a magyarságot ért sérelmek orvoslására, és hassanak oda, hogy soha többé ilyen ne fordulhasson elő. Mint mondotta: mi nem vonjuk kétségbe a határokat, de követeljük, hogy az erdélyi magyarság legyen szabad. Aki ezt nem veszi figyelembe, a magyar demokrácia teljes erejével találja szemben magát. Hazánk nem tűrheti többé tétlenül erdélyi magyar testvéreink bántalmazását.
Keresztes Sándor, a KDNP elnöke azt emelte ki beszédében, hogy az átalakulás hosszú folyamat, s az elmúlt évtizedekben a román népbe táplált nacionalizmust nagyon nehéz megváltoztatni. Segíthet azonban a keresztény értékek elterjesztése, ami egyébként egész Nyugat-Európában előnyösen alakította a demokráciát.
Sebestyén László, a Magyar Néppárt nevében a tiltakozó nagygyűléshez szólva kiemelte: mindenkinek tudomásul kell vennie Európában, hogy a magyarokat immár nem lehet titokban bántalmazni. Felhívta az ENSZ vezetőit, foglakozzanak komolyan a magyarság ügyével. Kérte a román demokratákat, fogjanak össze magyar testvéreikkel, mert csak ez vezethet a megbékéléshez.
Németh Zsolt, a Fidesz választmányi tagja azt emelte ki: nemzeti érdekünk, hogy Erdélyben a magyarok magyarok maradhassanak. Ugyancsak nemzeti érdekünk fűződik ahhoz, hogy az erőszakot ne hagyják büntetlenül, s hibbant, részeg csőcselék ne okozhasson beláthatatlan következményekkel járó felfordulást, hiszen ez újból lángba boríthatja Romániát.
Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hog y mintegy 5 millió azoknak a száma, akik bár szülőföldjükön élnek, távol vannak hazájuktól. Sorsuk nem lehet közömbös, s az egész világnak ki kell állnia az elnyomott magyar nemzetiség érdekében. Ezért hazánknak is kötelessége, hogy segítsen felrázni a világ népeit, s tudatosítsa, mi történt a magyarsággal.
Csepella Imre az Erdélyi Szövetség képviseletében szólalt fel, s arra kérte az egybegyűlteket: értsék meg, nem az egész román nemzet tette azt, ami az elmúlt 24 órában történt. Az atrocitás senkinek sem jó, s nem lehet vezérelv a jövőben sem. Az önrendelkezéshez minden népnek, így az erdélyi magyaroknak is joga van. (folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 20:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|