|
|
|
|
Magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - A marosvásárhelyi atrocitások híre tartotta izgalomban kedd délelőtt a Budapesten zajló magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó résztvevőit. A magyarországi, az erdélyi magyar és a román szellemi élet vezető képviselőinek tanácskozása elhatározta, hogy programját némileg módosítva nyilatkozatban fogalmazza meg álláspontját az eseményekkel kapcsolatban. A tervezet megszövegezésére egy hat főből álló bizottságot választottak meg a résztvevők köréből.
Az előzetes vitában Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arra kérte a résztvevőket, hogy külön nyilatkozatban fejezzék ki szolidaritásukat Sütő Andrással, Európa egyik legkiemelkedőbb jelentőségű írójával. A Marosvásárhelyen történtek keserű fejleménye, hogy éppen azt a Sütő Andrást érte támadás, aki egész életét a párbeszédnek, az együttműködésnek szentelte.
Konrád György író tágabb összefüggésekbe helyezte az eseményeket. Rámutatott, hogy egész Közép-Kelet-Európában kibontakozófélben van a nacionalizmusnak egy agresszív vállfaja, amely már-már a fasizmusba csúszik át. Az ilyen tendenciákkal szemben a kormányoknak határozottan fel kell venniük a harcot. Az a kormány, amely engedékenységet tanúsít a pogromokkal szemben felrúgja a nemzetközi normákat. A fasizmusnak semmiképpen sem szabad teret engedni Európában. Konrád György egy szélesebb kitekintésű javaslattal is élt: ajánlotta, hogy az európai országok értelmisége dolgozza ki a demokrácia chartáját, amely rögzítené az érintett országok legfőbb magatartási normáit.
Demény Lajos oktatási miniszterhelyettes arra emlékeztetett, hogy a Marosvásárhelyre átszállított, felheccelt emberek Romániának arról a szegény vidékéről érkeztek, amely a II. világháború idején már a Vasgárdának is bázisul szolgált. Később innen toborozta legdurvább tagjait a Securitate. Demény Lajos javasolta, hogy a román és a magyar értelmiség fejezze ki szolidaritását a marosvásárhelyi események minden áldozatával, ítéljék el a tetteseket, a kezdeményező szélsőséges nacionalista csoportokat, de azokat is, akik megtűrték őket. Elengedhetetlen az is, hogy rámutassanak a román kormány és a parlament felelősségére, amiért nem tudott, vagy nem volt ereje szembenézni a közelgő veszéllyel. Követelte, hogy a kormány sürgősen küldjön ki teljhatalmú kormánybizottságot, a történtek kivizsgálására, a tettesek felelősségre vonására. Ugyanakkor felszólította a magyar kisebbséget, hogy őrizze meg nyugalmát, józanságát. A román kormány felelősségére többen is rámutattak. (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 13:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|