|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)
|
Ezt követően a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek
módosítása került a képviselőtestület elé. Roszik Gábor
------------
(Pest m., 4. vk.) önálló indítványáról, valamint az igazságügyi
tárca módosító javaslatairól kellett dönteniük a képviselőknek. A
gödöllői képviselő a Ptk. alapítványokra vonatkozó rendelkezéseinek
módosítására tett javaslatot, miszerint: szűnjék meg az alapítványok
államigazgatási felügyelete. Az Igazságügyi Minisztérium
előterjesztését László Jenő államtitkár ismertette, hangsúlyozva: a
Ptk. rendelkezéseinek módosítását az teszi indokolttá, hogy az
elmúlt ülésszakon elfogadott új lakásgazdálkodási koncepcióhoz kell
igazítani a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó passzusait.
A két előterjesztésről együttesen határozott a Tisztelt Ház, és
mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tárca indítványát elfogadta.
A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról
szóló törvényjavaslat elfogadása után a plénum a Kossuth-díjról
szóló törvény tárgyalásával folytatta munkáját.
László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár rövid
előterjesztésében hangsúlyozta: a közélet egyik fájdalmas
mulasztása, hogy az utóbbi több mint 40 évben számos kiváló művész,
tudós, gazdasági és műszaki szakember méltó elismerésére politikai
okokból nem került sor. E kiválóságok egy része hazánkat elhagyva,
jelentős alkotásokat hozott létre, nemzetközi tekintélyre tett
szert, mások itthon nyújtottak kimagasló teljesítményeket. A kormány
a törvényjavaslat beterjesztésekor a nemzeti megbékélés céljától
vezérelve abból indult ki, hogy akkor sincs késő, ha a nemzeti
elismerés már csak posztumusz jelleggel fejezhető ki. Odaítélésének
időpontjául pedig március 15-ét javasolja.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a nagy hagyományú
Kossuth-díj odaítélése akkor is alkalmasnak tűnik az elismerésre, ha
a jelenlegi adományozási rendszer miatt sokat veszített
presztízséből. A törvényjavaslat arra törekszik, hogy e kitüntetés
erkölcsi súlyát visszaállítsa, s odaítélése a nemzet tiszteletét és
megbecsülését fejezze ki.
Miután a témában illetékes kulturális bizottság számos módosító
javaslatot nyújtott be, az Országgyűlés a törvényjavaslatot
általános és részletes vitában tárgyalta. Először Tóth János, a
kulturális bizottság előadója kapott szót, aki olyan alternatív
javaslatot ismertetett, amelyet a bizottság még nem tárgyalt.
Nevezetesen azt, hogy a díjat Széchenyi Istvánról nevezzék el.
Véleménye szerint a tudományos-kulturális teljesítmények
össztársadalmi hasznának állami elismerése jogosan köthető össze
Széchenyi nevével. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 12:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|