|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Robbanásveszély
|
![](../img/spacer.gif)
Budapest, 1989. julius 11. kedd (MTI-Press) - A legfrissebb jelentések szerint hazánkban húszezer a munkanélküliek száma. S közöttük több mint 16 ezren semmiféle támogatást - például: munkanélküli segélyt - nem kapnak. És ők húszezren csakis azok, akiket a munkaközvetítők nyilvántartanak, mert egyáltalán tudnak róluk. De hányan és hányan vannak - netén további tízezernyien? -, akik egyszerűen szégyenkezve a munkanélküliségük miatt nem jelentek meg a munkaközvetítőknél és nem kértek hivatalos - ha úgy tetszik: állami - segítséget az újraelhelyezkedéshez? Jut eszembe e számokról egy sok-sok évvel korábbi - egészen pontosan: 1980-ban megjelent - publikáció, amelynek szerzői, az akkor még létező Pénzügykutatási Intézet munkatársai racionális érvekkel és rendkívül logikusan bizonygatták, hogy néhány év múltával Magyarországon még akkor is megjelenik a tömeges munkanélküliség, ha az egyébként olyannyira kívánatos szerkezetátalakítást illetően semmi érdemleges változás nem történik. Ha jól emlékszem, akkor ők ketten a nyolcvanas évtized végére minimálisan 30 ezres munkanélküli sereget prognosztizáltak, mondván, hogy semmiképpen sem tartható az a munkahelyen belüli munkanélküliség, amely egyébként évtizedek óta jellemzője a magyar gazdaságnak. A szóbanforgó tanulmányt - amely egyébként is egy nagyon kis példányszámban megjelenő szakmai folyóiratban látott napvilágot - süket csend követte. Azt nem mondanám, hogy döbbent és zavart csend, mert gyaníthatóan mindazok, akiknek valójában szólt ez a kemény figyelmeztetés, nem is olvasták Lengyel László és Polgár Miklós munkáját. Így aztán fel sem foghatták a figyelmeztetés lényegét: a hazai munkanélküliség elkerülhetetlen, következésképpen fel kell készülni a megjelenésére. Például - és mindenekelőtt - oly módon, hogy el kell ismerni, politikailag is, hogy az úgynevezett teljes foglalkoztatás nagyobb időtávlatokban tarthatatlan, vagyis fel kell készülni arra is, hogy a fokozatosan szaporodó munkanélküliekkel előbb vagy utóbb valamit kezdeni kell, végtére is emberek ezreit, vagy éppen tízezreit nem lehet megélhetési forrás nélkül hagyni, nem lehet őket kitenni a teljes létbizonytalanságnak. (folyt.)
1989. július 11., kedd 12:48
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|