Rendszerváltás és az MTI

	Befejeződött az országos foglalkoztatási konferencia (1. rész)
1989. április 12., szerda - Szerdán befejeződött a foglalkoztatásról, a munkanélküliségről tartott országos konferencia, amelyet az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szervezésében Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban rendeztek meg. A háromnapos tanácskozás tapasztalatait Rózsa József, az ÁBMH főosztályvezetője foglalta össze az MTI munkatársának. Elmondta: a tanácskozáson nagy vitát váltott ki a gyakorlati szakembereknek az álláspontja, hogy a foglalkoztatásban is érvényesíteni kell a piaci viszonyokat, azaz munkaerő-piacra van szükség. Ezzel nem mindenki értett egyet, ami arra utal, hogy társadalmunkban még mindig él az a szemlélet, miszerint a mi viszonyaink között a munkaerő nem áru, csak áruként viselkedik. A hazai közvélemény csak vonakodva fogadja el, hogy a munkaerő, mégha különleges áru is, ám mindenképpen áru fejlődésünk jelenlegi szakaszában. Vita bontakozott ki akörül is, hogy ha tényleg kialakul a munkaerő piaca, akkor abban milyen szerepet kell vállalnia az államnak. A többség véleménye: az állam nem vonulhat ki erről a területről, sőt erősítenie kell befolyását a munkerő-kereslet és -kínálat alakítására. Meg kell próbálnia a munkaerő-piacot az emberek számára elfogadhatóvá, szociális szempontból kielégítővé tenni. Így például az államnak kell biztosítania, hogy az oktatási rendszer igazodjék a munkaerő-piac követelményeihez, s hogy a fiatalok olyan szakismereteket szerezzenek, amivel boldogulni tudnak. Ezzel kapcsolatban elhangzott: az oktatásban is oldani kellene a monopóliumokat, lehetővé téve a magán- és egyházi iskolák működtetését. A munkaügyi szakemberek véleménye szerint azonban a jövőben is az állami iskoláknak kell meghatározó szerepet betölteniök, tevékenységük színvonalának emelésével. Megegyeztek a vélemények arról, hogy az állam felelőssége a munkaügyek és a szociálpolitika összehangolása. Főként a tudományos élet képviselői emelték ki, hogy ha nagyobb lesz a munkanélküliség nálunk - márpedig az elkövetkezendő években a demográfiai hullám és a tovább már nem odázható szerkezetváltás következtében erre számítani kell -, akkor olyan szociális intézkedésekre is szükség lesz, amelyek - a munkanélküli segély mellett - az állampolgároknak más választási lehetőséget is kínálnak. (folyt.köv.) 1989. április 12., szerda 17:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Befejeződött az országos foglalkoztatási konferencia (2. rész)
Felmerült például a nyugdíjkorhatár rugalmasabbá tétele, s az, hogy a jelenlegi fizetés nélküli szabadság helyett, a gyeshez hasonló összegű díj mellett, gondozhassák idős, arra rászoruló hozzátartozóikat az arra vállalkozók. Jelenleg ugyanis az idős szülők házi gondozására alig van példa, mivel a családok nem nélkülözhetik a második keresetet. Így az állampolgárok önkéntes választása alapján több tízezer munkahely szabadulna fel, ami egyebek között a fiatalok munkába állását is megkönnyítené. Ezzel összefüggésben viszont több ellenérv is elhangzott; sokan hivatkoztak arra, hogy ezeket az intézkedéseket csak a nyugdíjrendszer, illetve a szociálpolitika reformja keretében lehetne megvalósítani. Azokra viszont még várni kell, holott a probléma megoldása egyre sürgetőbb. Már az idén is a korábbinál jóval több fiatal végez az iskolákban, 1990-ben pedig csaknem harmadával nő az állást kereső végzősők száma. A fiatalok problémája egyébént is nagy hangsúlyt kapott a tanácskozáson; így az, hogy kapjanak-e vagy sem a pályakezdők munkanélküli segélyt. A külföldi tapasztalatok azt mutatják - mint azt a jelenlévő külföldi szakértők elmondták -, hogy a nálunk fejlettebb nyugat-európai országok egy részében sem adnak a fiataloknak munkanélküli segélyt, hanem más eszközökkel igyekeznek helyzetükön javítani. Abból indulnak ki, hogy ez a korosztály még könnyen elsajátítja az új ismereteket, így a munkanélküli státus elfogadtatása helyett inkább olyan szakmák kitanulására ösztönzik őket, amelyek távlatilag is biztosítják megélhetésüket. A hazai munkaügyi szakemberek is az átképzési lehetőségek bővítésén gondolkodnak; világbanki támogatással regionális átképző központot létesítenek Észak-Magyarországon, s hasonló intézményt szerveznek a délnyugati térségben is. Ha ezek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, akkor az ország más pontjain is létrehoznak ilyen regionális átképző központokat. A pályakezdők munkanélküli segélyének kérdése ezzel együtt sem került le a napirendről, arra a kormány még a nyáron visszatér. A tanácskozáson sok szó esett azokról a magánkezdeményezésekről, amelyek hozzájárulhatnának a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez; így például a magán munkaerő-közvetítésről és munkaerő-kölcsönzésről. Mindkét gondolatnak egyaránt voltak helyeslői és ellenzői. A munkaügyi kormányzat szerint először a különféle hivatalos szervezeteknek kellene megadni a munkaerő-közvetítés jogát, s ebbe a tevékenységbe a későbbiekben a magánszemélyek, magántársaságok is bekapcsolódhatnának. (folyt.köv.) 1989. április 12., szerda 18:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Befejeződött az országos foglalkoztatási konferencia (3. rész)
A munkaügyi irányítás most már attól sem zárkózik el, hogy törvényes lehetőséget biztosítsanak a magán munkaerő-kölcsönzéshez, amely - illegálisan - már eddig is létezett. Korábban a hivatal azért ellenezte a ,,fekete,, munkaerő-kölcsönzés törvényesítését, mert az lehetőséget adott volna a vállalatok számára a központi bérszabályozás kijátszására. A bérszabályozás kötöttségeinek oldásával azonban egyre kisebb a jelentősége annak, hogy a vállalatok miként jutnak a munkaerőhöz, így ez a megoldás sokak számára munkalehetőséget jelentene. (MTI) 1989. április 12., szerda 18:03
Vissza »