Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 07.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás a nyugdíjak igazságosabb megállapításáról

"Vizsgálják felül a kirívóan magas összegű nyugdíjakat és csökkentsék különösen azon személyek nyugdíját, akik úgymond munkásmozgalmi tevékenységük jutalmául kaptak teljes fizetéssel nyugdíjas státust. A jövőre nézve is határozzák meg a nyugdíjak felső határát, és ezzel együtt lényegesen emeljék a létminimum körüli és alatti nyugdíjak összegét. A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében évente meghatározott konkrét összeggel emeljék valamennyi nyugdíjas járandóságát."
SZER, Magyar híradó:

A Munkásőrség csökkentése

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén jelentette be Dósa István, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese, hogy szeptember elsejéig 30 százalékkal csökkentik a Munkásőrség állományát.

Gondolatok a veszteséges vállalatok leállításáról

lehetőségeket. Ez önmagában nem volna akkora baj, hogy szólni
kellene ellene, hiszen erre is szükség van, de nagyon veszélyessé
teszi, hogy a tényleges feladatokról eltereli a figyelmet.

    Már 1953-ban azt kellett tapasztalnunk, hogy a vállalati
kapacitások leállítása nem javított, hanem rontott a költségvetési
egyensúlyon. Kiderült, hogy nagyon rövidlátó szemlélet az, amelyik
csak a veszteségek megszűnésével számol akkor, amikor leállításra
kerül egy vállalat, vagy annak akár csak egy részlege. Akkor nem
volt és valószínűleg ma sincs olyan vállalat, amelynek leállítása
javítana a költségvetési egyensúlyon. Bizonyításként nézzük meg, mi
áll az elmaradó veszteséggel szemben:

    a) Elmaradnak a vállalat költségvetési befizetései.
Mindenekelőtt a bérjárulékok és a dolgozók személyi jövedelemadója.

    b) A vállalatnál jelentkező amortizáció szintén elvész.

    c) Amennyiben a leállítás munkanélküliséggel jár, a munkanélküli
segély összege is költségvetési többletkiadás.

    Én még nem találtam olyan vállalatot, amelynek vesztesége a
fenti három veszteség összegét elérné. Tehát elenyésző kivételtől
eltekintve a veszteséges vállalatok leállítása növeli a
költségvetési hiányt.

    Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan
tevékenységek, amelyeket jó volna leállítani, de ezeket azon az
alapon nem lehet megállapítani, hogy a vállalat veszteséges vagy
sem. Fel kell hagyni minden olyan gazdasági tevékenységgel, amelyet
jövedelmezőbbel lehet helyettesíteni. Ilyen pedig nem ritkább a
nyereséges vállalatoknál, mint a veszteségeseknél. Az első tanulság
tehát: nem leállítani kell, hanem struktúrát módosítani. Még
kevesebb szó esik arról, hogy a veszteséges vállalatok leállítása
szinte mindig a kínálat szűkítését, vagyis a hiánygazdálkodás
erősítését jelenti. Sajnos a reformpolitikusok sem tartják szem
előtt, hogy egyensúlyt csak kivételes esetekben lehet
keresetcsökkentéssel, a kínálat dinamikus növelése nélkül
biztosítani. (folyt.


1989. március 29., szerda 11:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Gondolatok a veszteséges vállalatokról (2. rész)

Arra is gondolni kellene, hogy a vállalat leállítása általában
koncentráltan jelentkező munkanélküliséget, tehét az érintett
létszámhoz viszonyítva nagy szociális feeszültséget okoznak. Ez
pedig önmagában több gazdasági és erkölcsi kárral mint
megtakarítással járhat.

    Mindebből nem az következik, hogy ellenzem a felesleges munkaerő
leépítését. Ellenkezőleg, annak módját szeretném megvilágítani:
sürgősen le kell építeni minden olyan munkaerőt, amely nem végez
hasznos munkát. Ezek 90 százaléka azonban nem a veszteséges
vállalatoknál található, hanem szinte mindenütt. Amíg nem
szabadulunk meg a kapun belüli munkanélüliségtől és a bürokráciában
dolgozóktól, addig nem volna szabad egyetlen termelő munkában részt
vevőt sem elbocsátani. Nincs olyan iparág vagy vállalat, ahol a
társadalom számára nagyobb veszteséggel járna a munkások
dolgoztatása, mint a felesleges létszám egy jövedelmező vállalatnál.
Nemcsak az felesleges, akinek a munkájára nincs szükség, de az is,
akinek a hatósági előírások találnak ki haszontalan munkát.

    A bányászok joggal háborodhatnak fel azon, hogy a kormányzat
őket tartja feleslegesnek és nem azokat a tisztviselőket, akik azzal
foglalkoznak, hogy a kormányzatnak, a hatóságnak értelmetlen adatok
tengerét szolgáltatják, vagy olyan hatósági előírások követeltik meg
a munkakörük betöltését, amelyre sokkal kevesebb szükség van, mint a
szénre. A példánál maradva: A bányászok szellemi tőkéje, vagyis
szaktudása, képzettsége másutt aligha hasznosítható, tehát
leépítésük esetében jórészt kihasználatlan marad. Ezzel szemben a
jelenlegi munkakörükben felesleges tisztviselők sok helyütt
alkalmazhatók, ha nem is mindig tisztviselőként, hát a szakmájukban.
Ahogy én tapasztalom, a bürokráciában foglalkoztatottak jelentős
részének jó szakmája van, de kényelmesebbnek találta az íróasztalt.
(folyt.)


1989. március 29., szerda 11:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Gondolatok a veszteséges vállalatokról (3. rész)

Van a leépítésnek egy másik módja is, amiről alig esik szó. A
diplomások munkaidejének jelentős részét a bürokratikus
kötelezettségek emésztik fel. Hasznos volna például az orvosok
válláról levenni az időtrabló adminisztrációt. A másutt felesleges
adminisztrátor itt hasznos lenne. Gondoljuk meg, hogy mennyi mérnök,
orvos, pedagógus fecsérli el idejét adatszolgáltatással, holott azt
nála olcsóbban, gyorsabban elvégezhetné egy adminisztrátor.

    Végül azt kívánom hangsúlyozni, hogy a munkanélküliség drágítja
a termelést, ezáltal csökkenti a munkaerő keresletét, tehát
öngyorsító folyamatot vált ki. Ezzel szemben a kapun belüli
munkanélküliség felszámolása csökkenti a termelési költségeket,
növeli a versenyképességet, ezáltal munkanélküliség-teremtő hatású.
A veszteséges vállalatok leállítása helyett sokkal fontosabb volna a
figyelmet egy másik kérdésre koncentrálni: a foglalkoztatásért való
felelősséget le kell venni a vállalatok és a szövetkezetek válláról,
ők ezzel nem törődve igyekezzenek minél kisebb létszámmal, minél
többet termelni, a munkanélküliség legyen a társadalom gondja. Ha
ehhez tartjuk magunkat, nem kell félnünk a munkanélküliségtől. Akkor
nőni fog az áruk kínálata és a munkaerő kereslete, és csökken a
költségvetési hiány. Igaz, ehhez másként kell gondolkodnunk, mint
eddig. (MTI-Press)


1989. március 29., szerda 11:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD