Rendszerváltás és az MTI

	Antall József beszéde -teljes (2.rész)
Elégedetten állapítom meg, hogy a rendszerváltozás súlyos nehézségével küzdő új demokráciák nem vallottak szégyent a közös európai erőfeszítésben. A tárgyalások folyamán megnyilvánult kompromisszumkészségük, józan helyzet- és érdekfelismerésük, európai felelősségérzetük. Ez lehetővé tette, hogy felülemelkedjenek azokon az ellentéteken, amelyek történelmükben gyökereznek és az előző rendszer évtizedei során még súlyosabbá váltak. A jövőre nézve bíztató ez a józanság és együttműködési készség. Ezek meggyőző érvként szólnak amellett, hogy a demokrácia megteremtése és a szabadság kivívása nem teremt szükségszerűen új nehézségeket a nemzetközi kapcsolatok területén. Azoknak a céloknak a megvalósulása révén, amelyeket Magyarország a leszerelési tárgyalások során követett, illetve az ez év tavaszán a Szovjetunióval megkötött csapatkivonási megállapodással Magyarország rövidesen visszanyeri teljes szuverenitását. Ez az előfeltétele annak, hogy függetlenségünk teljes birtokában erősítsük kapcsolatainkat az európai integrációkkal. Hazánk és az új kelet-közép-európai demokráciák előtt feladatként áll kapcsolataik és biztonságpolitikájuk újrafogalmazása. Az eddigi fejlemények azt bizonyítják, hogy nem szükségszerű az úgynevezett biztonsági vákuum létrejötte e térségben akkor sem, ha rövid időn belül - szándékainknak megfelelően - megszűnnek egyes, funkciójukat vesztett sokoldalú szervezetek, mint például a Varsói Szerződés. Magyarország már számos alkalommal kifejtette a Varsói Szerződéssel kapcsolatos álláspontját. Örömünkre szolgál, hogy a szerződés tagállamai között egyetértés van kialakulóban a katonai szervezet megszüntetéséről. Bízunk abban, hogy az európai biztonsági folyamatban 1992 tavaszáig létrejönnek a feltételek a Varsói Szerződés felszámolására. Elnök Úr Magyarország számára az Európába visszavezető út első nagy állomása az volt, amikor hazánk két héttel ezelőtt az Európa Tanács tagja lett. A belépéssel felgyorsult beilleszkedésünk az európai politikai, társadalmi és jogi normák rendszerébe. E normák közvetlenül hatnak a magyar társadalom életének számos területére, beleértve a gazdaságot, a kultúrát, az egészségügyet, a környezetvédelmet, továbbá az emberi jogok védelmét. (folyt.) 1990. november 20., kedd 15:17
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »