Rendszerváltás és az MTI

	Emberi jogi értekezlet - 2. (2.rész)
Ehhez hasonló javaslattal élt beszédében Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter is. Kijelentette, hogy ,,az egységes európai jogállam hosszú távú gondolata számunkra sokat ígérőnek látszik. Ezért javasoljuk a törvények, a parlamenti, jogi és végrehajtó szerkezetek összehasonlító tanulmányozását,, előbb kétoldalú, majd sokoldalú alapon. Felvetette európai konzuli egyezmény és vízumgyakorlati keretmegállapodás megkötést. A szovjet külügyminiszter a három egymást követő emberi jogi európai értekezlet feladatának azt nevezte, hogy fejlesszék tovább az egyén és az állam közti viszonyok modern felfogását. Rámutatott, hogy a humanitárius kérdések kezelése ma már az európai folyamat legelőrehaladottabb tere. A bécsi utótalálkozó által teremtett új mechanizmussal kapcsolatban felvetette viszont, hogy csínján kell bánni az emberi jogi esetek felvetésével, felvilágosítás kéréssel, mert minden állam önként korlátozza szuverenitását, amikor ilyen megkeresésre válaszol. A Szovjetunió például helyesnek tartaná, ha e mechanizmus működését nem korlátoznák egyéni esetek megvizsgálására, hanem például a humanitárius együttmüködés gyakorlati vonatkozásainak, az idevágó törvényeknek az összehasonlítására is kiterjedne. A szovjet külügyminiszter nagy nyomatekkal szólt két másik problémáról: az emberi jogok érvényesülésének külső feltételeiről és az államok egymás iránti viszonyáról e kérdésben. Rámutatott, hogy addig nehéz az emberi dimenzió kierjedéséről beszélni, amíg egész országok a fegyverkezési hajsza túszai, vagy amíg a környezet szennyeződése fenyegeti az emberiséget. Hiába csökkent a bizalmatlanság az országok között, a fegyverek mennyisége mégis tovább nőtt. Sevardnadze ezért üdvözölte George Bush amerikai elnök brüsszeli javaslatát. Kijelentette, hogy azt ,,komoly és fontos lépésnek tartja,,, amely jó irányba mutat. ,,A szovjet küldöttség a bécsi tárgyalásokon kész komolyan megvitatni az amerikai fél javaslatait,, - mondta Sevardnadze. Befejezésül óvott attól a hajlamtól, hogy bármely ország saját rendszerét és hagyományait próbálja mintaként ráerőltetni másokra vagy döntőbírónak kinevezni magát annak belső normáit illetően. Kifejezte reményét, hogy az efféle magatartás helyett a párizsi értekezlet új, hatékony megoldásokkal mélyíti el és konkretizálja mai körülményekre az emberi jogok vonatkozásait. (folyt.) 1989. május 30., kedd 20:49
Vissza » Folytatásokkal »