|
|
|
|
Bush javaslata: a színe és a visszája (1.)
|
1989. május 30. (MTI-Press) - George Bush nem hajhássza a népszerűséget - erről maga nyilatkozott beiktatása óta adott első interjújában négy nyugat-európai lapnak -, mégis megelégelte, hogy Mihail Gorbacsov sorozatos leszerelési indítványaival magával ragadja a nyugati közvéleményt.
A NATO jubileumi csúcsértekzeletén önmaga által "forradalminak" nevezett javaslatokkal rukkolt ki az amerikai elnök, és hangoztatta, hogy megvalósulásuk esetén ezek "átrajzolják Európa katonai térképét". Nem érdemes feszegetni, vajon melyik fél kezdeményezett és melyik az, amelyik ,,válaszol,,. Az mindenestere egyértelmű, hogy ezúttal a NATO nem tért ki, nem hallgatta el a Varsói Szerződés leszerelési elgondolásait, hanem konkrét lépést tett azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy magához ragadja a kezdeményezést. Az még a jövő zenéje, hogy a nyugati szövetségi rendszer hosszabb távon is folytatja-e a leszerelési kérdések aktív kezelését. Az amerikai elnök, aki öt hónapon át hallgatásba burkolózott, első fegyverzetkorlátozással foglalkozó megnyilatkozásával minden esetre pozitív megközelítésről tett tanúbizonyságot. Bush javaslatai már önmagában is nagy szolgálatot tettek a nyugati szövetségi rendszernek azzal, hogy háttérbe szorították a harcászati (500 kilométernél rövidebb hatótávolságú) atomfegyverekkel kapcsolatos véleménykülönségeket, noha előzőleg sokan - nem alaptalanul - tartottak attól, hogy ez fogja beárnyékolni jubileumi csúcsértekzelet menetét. Abból, hogy az amerikai elnök maga is hat hónapon, de legkésőbb egy éven belül reálisnak ítéli a megállapodás létrejöttét a hagyományos haderők és fegyverezet európai csökkentéséről márciusban kezdett bécsi tárgyalásokon, okkal remélhető: nem fog megismétlődni a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon másfél évtizedig húzódó ,,számháború,, ,amely zsákutcába juttatta a megbeszéléseket. (folyt.)
1989. május 30., kedd 14:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bush javaslata: a színe és a visszája (2.)
|
A számokra mégis érdemes egy pillantást vetni, mert kiderül, hol találkoznak az adatok és hol van még eltérés a Varsói Szerződés és a NATO európai leszerelési elgondolásai között. A két fél álláspontja lényeges pontokon fedi egymást: kölcsönösen elfogadják az egyes fegyverfajták számának azonos és a jelenleginél alacsonyabb felső határának elvét. Ezen túlmenően abban is egyetértenek, hogy a két katonai szövetség külön-külön egyaránt 20 ezer harckocsit, 28 ezer harci járművet és legfeljebb 24 ezer tüzérségi eeszközt - löveget, aknevetőt és sorozatvetőt - tartson meg arzenáljában. Amikor Gorbacsov ezeket a számokat két héttel ezelőtt Baker amerikai külügyminiszterrel Moszkvában ismertette, akkor a a haderők létszámának jelentős csökkentésével együtt 1996-97-re tartotta lehetségesnek elérésüket. Bush hétfőn bejelentett tervei szerint viszont ugyanezt már 1992-93-ra meg kellene valósítani. A határidő-eltérésben nyilván szerepet játszik, hogy a Varsói Szerződésnek nagyobb arányú, aszimmetrikus csökkentést kellene végrehajtania, mert 40 ezer harckocsit, 42 ezer páncélozott csapatszállító járművet és 46 ezer tüzérségi eszközt kell megsemmisítenie. Gorbacsov javaslata szerint 1997-ig a két katonai szövetség hagyományos fegyveres erői létszámának felső határát egymillió fővel összesen egymillió 350 ezerre lehetne csökkenteni. A NATO egyelőre csak a két nagyhatalom külföldön állomásoztatott európai csapatainak 275 ezer katonára történő létszámcsökkentését javasolja, úgy, hogy az Egyesült Államok a harci egységeket 20 százalékkal, 30 ezer fővel csökkentené - a 330 ezer amerikai katona közül 150 ezer tartozik ebbe a kategóriába -, míg a többit a hadtáphoz, és más kisegítő erőkhöz sorolják. A Szovjetuniónak viszont 325 ezer katonát kellene kivonnia Kelet-Európából, mert ott a NATO adatai szerint összesen 600 ezer katonát állomásoztat. Új elem, hogy a NATO hajlandó tárgyalni a harci repülőgépek és helikopterek csökkentéséről, de saját erőihez képest csak 15 százalékos csökkentéssel javasolja a közös határ megállapítását, míg Gorbacsov javaslatai szerint a NATO-nak 55 százalékos csökkentést kellene végrehajtania. A számok tükrében világos: több kérdésben még egy ideig eltart a kemény alkudozás, mert az aszimmetrikus csökkentés immár elfogadott elvéből következik, hogy a NATO azokban a fegyverfajtákban, ahol fölényben van, csekély leépítést javasol. Külön kényes kérdés a harcászati nukláris erők ügye, amelyekről a NATO csak a hagyományos erőkről létrejött megegyezés után hajlandó tárgyalni. (folyt.)
1989. május 30., kedd 14:25
|
Vissza »
|
|
Bush javaslata: a színe és a visszája (3.)
|
A naivitás határát súroló túlzott jóhiszeműség lenne azonban feltételezni, hogy ezzel a hagyományos fegyveres erők és fegyverzet csökkentését igyekszik siettetni, mert a NATO politikai és katonai vezetői egyaránt hangsúlyozzák: a nukleáris elrettentés elvét akkor sem hajlandók feladni, ha a hagyományos erők terén Európában megszűnik a Varsói Szerződés fölénye és elérik az egyenlő létszám- és eszközhatárokat. +++ Szűcs D. Gábor MTI-PRESS
1989. május 30., kedd 14:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III melléklet FKgP Pártalkotmányról 1. oldal
III/III. melléklet FKgP Pártalkotmányról 2. oldal
III/III. melléklet FKgP Pártalkotmányról 3. oldal
III/III jelentés FKgP jelölésekről 1. oldal
III/III jelentés FKgP jelölésekről 2. oldal
SZER hallgatói telefonok:
"Kérem szeretném ha küldenének címemre a Mentsétek meg a kék Dunát című programból egy példányt, vagy ha lehet hangszalagot a következő címre: Petes András, Budapest I. Halász u. l. loll. Köszönöm szépen.
- Itt Kotál Magdolna Csehszlovákiából. Ha lehet hívjanak fel holnap este, azaz június elsején csehszlovák irányítószámra továbbá o8194145. Köszönöm, Kotál Magdolna 4208104145 kérem, ha lehet hívják ezt a számot május 31-én este 19 órakor, köszönöm"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|