Rendszerváltás és az MTI

	Bush javaslata: a színe és a visszája (2.)
A számokra mégis érdemes egy pillantást vetni, mert kiderül, hol találkoznak az adatok és hol van még eltérés a Varsói Szerződés és a NATO európai leszerelési elgondolásai között. A két fél álláspontja lényeges pontokon fedi egymást: kölcsönösen elfogadják az egyes fegyverfajták számának azonos és a jelenleginél alacsonyabb felső határának elvét. Ezen túlmenően abban is egyetértenek, hogy a két katonai szövetség külön-külön egyaránt 20 ezer harckocsit, 28 ezer harci járművet és legfeljebb 24 ezer tüzérségi eeszközt - löveget, aknevetőt és sorozatvetőt - tartson meg arzenáljában. Amikor Gorbacsov ezeket a számokat két héttel ezelőtt Baker amerikai külügyminiszterrel Moszkvában ismertette, akkor a a haderők létszámának jelentős csökkentésével együtt 1996-97-re tartotta lehetségesnek elérésüket. Bush hétfőn bejelentett tervei szerint viszont ugyanezt már 1992-93-ra meg kellene valósítani. A határidő-eltérésben nyilván szerepet játszik, hogy a Varsói Szerződésnek nagyobb arányú, aszimmetrikus csökkentést kellene végrehajtania, mert 40 ezer harckocsit, 42 ezer páncélozott csapatszállító járművet és 46 ezer tüzérségi eszközt kell megsemmisítenie. Gorbacsov javaslata szerint 1997-ig a két katonai szövetség hagyományos fegyveres erői létszámának felső határát egymillió fővel összesen egymillió 350 ezerre lehetne csökkenteni. A NATO egyelőre csak a két nagyhatalom külföldön állomásoztatott európai csapatainak 275 ezer katonára történő létszámcsökkentését javasolja, úgy, hogy az Egyesült Államok a harci egységeket 20 százalékkal, 30 ezer fővel csökkentené - a 330 ezer amerikai katona közül 150 ezer tartozik ebbe a kategóriába -, míg a többit a hadtáphoz, és más kisegítő erőkhöz sorolják. A Szovjetuniónak viszont 325 ezer katonát kellene kivonnia Kelet-Európából, mert ott a NATO adatai szerint összesen 600 ezer katonát állomásoztat. Új elem, hogy a NATO hajlandó tárgyalni a harci repülőgépek és helikopterek csökkentéséről, de saját erőihez képest csak 15 százalékos csökkentéssel javasolja a közös határ megállapítását, míg Gorbacsov javaslatai szerint a NATO-nak 55 százalékos csökkentést kellene végrehajtania. A számok tükrében világos: több kérdésben még egy ideig eltart a kemény alkudozás, mert az aszimmetrikus csökkentés immár elfogadott elvéből következik, hogy a NATO azokban a fegyverfajtákban, ahol fölényben van, csekély leépítést javasol. Külön kényes kérdés a harcászati nukláris erők ügye, amelyekről a NATO csak a hagyományos erőkről létrejött megegyezés után hajlandó tárgyalni. (folyt.) 1989. május 30., kedd 14:25
Vissza » Folytatásokkal »