Rendszerváltás és az MTI

	A Minisztertanács Tanácsadó Testületének állásfoglalása a nagymarosi beruházásról (1. rész) (OS)
1989. május 12., péntek - A tanácsadó testület az érdekelt minisztériumok, illetve a Duna Kör szakértői véleményének megismerése, a különböző dokumentumok beható vizsgálata utáni vitában a következő álláspontot alakította ki (egy ellenszavazattal). Mérlegelve a nagymarosi beruházás folytatása vagy leállítása melletti nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, bel- és külpolitikai érveket a Minisztertanács Tanácsadó Testülete a beruházás leállítását javasolja a kormány számára. A tanácsadó testület a javaslatát a következőkkel támasztotta alá: A nagymarosi vízlépcső úgyszólván szimbolikus megtestesítője lett az elhibázot, túlzottan anyag- és energiaigényes, elavult gazdaságfejlesztési és beruházási politikának; annak a döntéshozatali rendszernek, amely kizárta a szakértők széles körét, amely nem kívánt minden irányzatot meghallgatni, amely nem állt a nyilvánosság ellenőrzése alatt. Az eredeti döntés több más, hasonló, gazdaságunkat végzetesen megterhelő, elhibázott beruházási intézkedéssel a hetvenes évek energiapolitikájában született. Nem vette figyelembe, hogy Magyarországhoz hasonló mértékű energiafelhasználással a jól gazdálkodó országok - például Ausztria vagy Finnország a mienkét többszörösen meghaladó nemzeti terméket állítanak elő. Az energiatermelés hajszolása helyett a takarékos, gazdaságos felhasználás a cél. A számos állásfoglalás és nyilatkozat után szakítani kell tehát az eddigi fejlesztési-beruházási politikával és döntéshozatali mechanizmussal. E szakítást testesíti meg a vízlépcső továbbépítésének leállítása. A nagymarosi nagyduzzasztó felépítésének elhagyása esetén a már felépített és befejezéséhez közeledő dunakiliti és bősi létesítmények lehetővé teszik az alapenergia-termelést, s ezzel az erőművet hasonlóvá teszik más dunai erőművekhez. A nagyduzzasztó elhagyása természetesen nem teszi lehetővé a csúcsenergia-termelést, de ugyanakkor kiküszöböli a várható környezeti kockázatok jelentős részét és szükségtelenné teszi a további beruházásokat. A tanácsadó testület elismerve, hogy a leállítás bonyolult nemzetközi jogi kérdések megoldását teszi szükségessé, úgy véli, hogy ezeknek a problémáknak az enyhítésére számos lehetőség kínálkozik. Ezeket - jogi szakkérdésekről lévén szó - az illetékes kormányszervekhez eljuttatta. (folyt.köv.) 1989. május 12., péntek 13:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Minisztertanács Tanácsadó Testületének állásfoglalása a nagymarosi beruházásról (2. rész) (OS)
A tanácsadó testület által felkért szakértők megvizsgálták a döntés megalapozásához készült gazdasági számításokat. E számításokról az a megítélés alakult ki, hogy ezek nem alkalmasak a folytatás, illetve leállítás alternatívájának eldöntésére. A tanácsadó testület véleménye szerint a környezeti kockázatok problémája rendkívül élesen vetődik fel, különösen a nagymarosi beruházás megvalósulása esetén. A ki nem zárható káros környezeti hatások kiküszöbölése a beruházás befejezése után tartósan jelentős újabb és újabb befektetéseket igényelhet. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a már elkészült vagy mindenképpen megépítendő objektumok (Dunakiliti, Bős) is környezeti változásokhoz vezetnek Nagymaros elhagyása esetén is. Ezeket a hatásmechanizmusokat tehát a leállítás esetén is nagy volumenű és minden területre kiterjedő ,,ökológiai tervező,, munka megindításával vizsgálni kell. A tanácsadó testület értékelte azokat a nehézségeket, amelyeket a leállításról szóló döntés az érintett szomszéd országokhoz fűződő viszonyunkban okozhat. Mégis tagjai - többségükben - úgy ítélték meg, hogy vitás kérdések baráti vagy szövetséges országok között is elkerülhetetlenek és természetesek. Önmagában ez a döntés nem okozhat változást a magyar kormányzat politikájával kapcsolatos csehszlovák, illetve osztrák politikában. Erre csak akkor kerülhetne sor, ha bárki ilyen célra akarná kihasználni a vízlépcső teljes kiépítésének leállítását. A kérdés belpolitikai megközelítésében abból indult ki a testület, hogy egy minden vonatkozásban elhibázott, s rosszul kezelt ügyről van szó, melyet a jelen helyzetben már képtelenség valóban jól lezárni. A leállítás sem hoz létre tehát jó helyzetet, de a leállítás hozhatja csak létre az ország számára a kielégítő helyzetet. A leállítást az eddig említetteken kívül még a következő érvek támasztják alá: - Bár a számítások ellentmondóak és így egyértelmű eligazítást nem adnak, mégis megalapozottnak ítélhető, hogy a továbbépítés leállítása megtakarításokra vezet, a tervezett további kiadások (beleértve a szennyvíztisztítási beruházásokat is) kedvezőbben, vagy más fontosabb igények kielégítésére használhatók fel. - A leállítással a kormány deklarálja a korábbi időszak környezeti következményekre alig figyelő politikájának elvetését és a napjainkra döntő jelentőségre emelkedett környezetkímélő- és védő politika előtérbe állítását: kifejezésre juttatja, hogy meghallgatja és megfogadja a lakosság ilyen igényeit. (folyt.köv.) 1989. május 12., péntek 13:22
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Minisztertanács Tanácsadó Testületének állásfoglalása a nagymarosi beruházásról (3. rész) (OS)
- A döntés elhalasztása (vagy az építés folytatása) csak továbbgörgetné azt a konfliktust, amelyet minden bizonnyal egy későbbi, de a jelenleginél is rosszabb helyzetben fel kellene oldania. - A döntés nem tenné feleslegessé a csehszlovák fél által eddig Bős térségében végrehajtott, jelentős volumenű beruházásokat. - A döntés nem érinti a két ország közötti gazdasági együttműködést. - A tanácsadó testület foglalkozott a nagymarosi beruházással kapcsolatos esetleges népszavazás kérdésével is. Határozott álláspontja - és ezt a döntést igazoló politikai állásfoglalások kellően alátámasztják -, hogy ebben a kérdésben népszavazást tartani nem szabad. Egy esetleges népszavazás előnyei elhanyagolhatók. A bonyolult műszaki, gazdasági és nemzetközi jogi kérdésekben a felelősség nem hárítható a lakosságra. (OS) 1989. május 12., péntek 13:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »