Rendszerváltás és az MTI

	Politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
A másik két tárgyaló fél tudomásul vette Pozsgay Imre bejelentését. Az Ellenzéki Kerekasztal ezt még azzal indítványozta kiegészíteni, hogy azokat a kérdéseket, amelyek nem tartoznak a tárgyalások témakörébe és további megbeszéléseket igényelnek, a felek később tárgyalják meg. Az elhangzottakat figyelembe véve az elnöklő Gál Zoltán bejelentette, hogy azokat a kérdéseket veszik sorra, amelyek a sarkalatos törvények - alkotmánymódosítás, választójogi törvény, párttörvény - megvitatása során nyitva maradtak. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdések közül először a közösségi tulajdonra vonatkozó vita végére sikerült pontot tenni. A Harmadik Oldal azt szerette volna elérni, hogy a módosított alkotmányba kerüljön be a termelői önigazgatói tulajdonforma, s ennek támogatása. Az EKA és a Harmadik Oldal közötti tulajdonfilozófiai vitát követően a felek végülis elfogadták az EKA kompromisszumos szövegindítványát. Ez pedig a következő: ,,Az állam elismeri a termelői önigazgatás és az önkormányzat tulajdonának létrejöttét és működését.,, Jelentős előrelépés történt az Alkotmánybíróság felállításának kérdésében. Az EKA képviseletében Tölgyessy Péter a legutóbbi ülésen felvetett MSZMP-indítványra reagálva kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztal el tudja fogadni az Alkotmánybíróság intézményének felállítását, ha megállapodás születik az alkotmánymódosítás teljes szövegében, illetőleg a felek megegyeznek az Alkotmánybíróság intézményére vonatkozó törvénytervezet részleteiben is. Ugyanakkor az EKA ragaszkodik ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit a Parlament sem egyszerű, sem kétharmados szótöbbséggel ne változtathassa meg. Szintén fontos kérdésnek tartja az EKA a testület tagjainak megválasztását. Javaslata: az Alkotmánybíróság 15 fős legyen, s az alkotmánybírák megbizatása 9 évre szóljon. Indítványozta továbbá, hogy öt alkotmánybírót a jelenlegi, ötöt az új Országgyűlés válasszon meg, a további öt kijelölése pedig az új Országgyűlés felállása után három évvel történjen. Lényeges kérdésként vetették még fel, hogy az Alkotmánybíróság elnökét ne a Parlament válassza meg, hanem titkos szavazással maguk az alkotmánybírók. (folyt.köv.) 1989. szeptember 15., péntek 20:20
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »