Rendszerváltás és az MTI

	Az együttműködés tanulása a KISZ-ben
Szerveződési szabadságot hirdetett a KISZ novemberi országos értekezlete, de úgy tűnik, nem mindenütt megy az új közösségek alakulása konfliktusok nélkül. Szervezőik rendre arról számolnak be, hogy ellentétbe kerülnek a ma még meglévő hatalmukat féltő területi KISZ-szervekkel, amelyek attól tartanak, hogy az irányítás kicsúszik a kezükből. És erre az önállósodásra kétségtelenül van is igény az új csoportokban: sokan fontolgatják - bármilyen kicsi is a szervezetük - hogy közvetlenül a központhoz csatlakoznak, önálló tagszervezetként. Ezt persze az is megkönnyíti, hogy egyelőre az új tagszervezetek számára nem írtak elő létszám-minimumot (bár ez később alighanem módosulni fog). Az ilyen helyi villongások elkerülésére több érvvel hívják fel a figyelmet a KISZ vezetői. Az egyik amit Nagy Imre, a KISZ KB első titkára hangsúlyozott a városi titkárok január közepén tartott konzultációján, hogy az igazi konkurrencia nem a KISZ-en belüli szerveződések között van, hanem az ifjúsági szövetség és az azon kívül alakuló csoportok között. Mások azzal érvelnek, hogy akárhány csoport is jön létre egy-egy településen, körzetben, egyik legfontosabb feladatukat, a helyi politika alakítását csak a közéletben való egységes föllépéssel, összefogással tudják megvalósítani. De nem vész el a megyei színt sem, még ha meg is változik a feladata, hiszen az eddigi bizottságok helyére itt is a szövetség léphet: a városok, rétegek, más alapon létrejövő csoportosulások szövetsége. Megint mások viszont azt tartanák a leghelyesebbnek, ha az egyesülési törvényben rögzített feltételek szerint megalakult önálló társadalmi szervezetek (vagyis legalább ezer fős tagsággal rendelkezők) alkotnák az új KISZ-t, melynek neve talán Magyar Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége lesz. A névvariációk közül ugyanis egyelőre ez látszik legnépszerűbbnek, bár esélyes a jelenlegi név is, és szóba került a Baloldali Ifjúsági Szervezetek Szövetsége is. Akárhogy is nevezzék az utódot, a réginél nagyobb lehetőséget igér arra, hogy egy alulról építkező, a résztvevők érdekeit jobban kifejező-képviselő, az ifjúság tagoltságát sokszínűbben tükröző szervezet váljon belőle. (folyt.) 1989. január 31., kedd 11:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az együttműködés 2.
De mitől lesz a különböző szinteken - alá és fölérendeltségi kapcsolatok nélkül - működő közösségekből szövetség? A KISZ KB első titkára az említett értekezleten, a szervezeti szabályzat tervezetének kapcsán garanciákat is megjelölt. A központi tanács (a mai KB utóda) tagjait a tagszervezetek delegálják, és a testület nem hozhat a tagszervezetekre kötelező határozatokat - erre csak a kongresszus jogosult. Nem lenne egységes a szervezeti szabályzata sem a tagszervezeteknek - az elvek tiszteletben tartásával minden közösség saját igényeinek megfelelőt alakíthatna ki. Ugyancsak nem elhanyagolható szempont: a KISZ országos bevételei megoszlanának az egyes tagszervezetek között, s azok juttatnák a központ működéséhez szükséges pénzt. Ugyancsak az összetartozás érzésének erősítését szolgálja az a passzus is, amely nem teszi lehetővé a "hirtelen felindulásból" való kilépést: ehhez ugyanis a tagság nagyobb részének közös elhatározása kell. Ezek azonban egyelőre csak tervek. A szervezeti szabályzat a tagság elé kerül, s a viták után módosított változatot ismét kézbevehetik, kiegészíthetik, bírálhatják a KISZ-tagok, egészen az áprilisi kongresszusig. (MTI-Press) ág/pé R. A. 1989. január 31., kedd 11:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »