Rendszerváltás és az MTI

	Környezetszennyezés
München, 1989. január 24. (SZER, Hazai híradó) - Már többször foglalkoztunk a Gyöngyösoroszin épülő ólomkohóval, annak környezeti ártalmaival. A falu lakossága falugyűlésen egy évvel ezelőtt elfogadta az üzemlétesítés tervét. Tudósítónk is jelen volt azonban a tegnapi falugyűlésen, ahol az építkezés leállítását követelők voltak túlsúlyban. - Felolvassuk Nagy András jelentését, amelyből a véleményváltoztatás oka is kiderül: - Időközben a Gyöngyösön is megalakult demokratikus szervezetek - a Magyar Demokrata Fórum, a Fidesz, a Kisgazdapárt - erős ökológiai mozgalmat hoztak létre. Magukévá tették a kezdetben inkább magányos harcot folytató városi főorvos, dr. Wildner Willibald érvelését, mely szerint az egyébként is rendkívül veszélyes ólomfeldolgozás a Mátra-vidék sajátos mikroklímájában még fokozottabb fenyegetést jelent. Ha késve is, de lassan mindenki ráébred a veszélyhelyzetre. A fiatal aktivisták tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezdtek. Az aláírások száma ma már túllépi az ötezret, ami a szennyeződéstől közvetlenül fenyegetett helyi népesség több mint 10 százaléka. Az egyre bővülő tiltakozás miatt rendezték meg a tegnapi városi fórumot. A beruházó vállalat és a felelős hivatalok szakemberein kívül meghívták a környező nagyvállalatok vezetőit is. A nem nagy terembe mintegy háromszázan tudtak bezsúfolódni. A gyöngyösieken kívül ott voltak a nagy számban beutazó környékbeliek is. Éjszakába nyúló vita után a környezetvédők és az aggódó helybeliek bizonyos részsikereket értek el. Országgyűlési képviselőjükön keresztül felkérték a Magyar Tudományos Akadémiát, vizsgálja felül a korábbi elemzéseket, és méréseket. Felszólították a beruházót: az akadémiai vizsgálat eredményének megszületéséig ne folytassa a kivitelezési munkálatokat. Zeman Imre főmérnök kijelentette: a felszólításra vállalta, hogy egy héten belül választ ad. Emellett ő maga indítványozta, hozzanak létre egy független társadalmi bizottságot, mely ellenőrizné az üzem működését és környezeti kihatásait. Amennyiben az akadémiai vizsgálat változást hoz a jelen helyzethez képest, új fórumot hívnak össze. A demokrácia erősödésének jelét szeretnék látni abban is, hogy a beruházó vállalat szakemberei és a hivatalok képviselői jóval nyíltabban és korrektebbül érveltek, mint amit a bős-nagymarosi vízlépcső vitáiban résztvevő környezetvédők megszokhattak. Az országos érc- és ásványbányák a környezetvédők érveit azzal hárították el, hogy fejlett nyugati technológiát importálnak. +++ 1989. január 24., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »