|
|
 |
|
 |
A Rigó-mezei csata évfordulója
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1989. május 29. (MTI-tud.) - Jugoszláviában júniusban nagyszabású rendezvény-sorozaton emlékeznek meg az első Rigó-mezei csata (1389. június 15.) 600. évfordulójáról. A június 16-án, Koszovo Poljen sorra kerülő központi ünnepségre egymillió embert várnak. Nikola Lorencin rendező három részes tévéfilmet forgatott a történelmi eseményről.
A szerbiai újságok tanulmány- és cikksorozatokban foglalkoznak a
csata körülményeivel, lefolyásával. Az első Rigó-mezei (Koszovo
Polje-i) ütközetben Lázár szerb fejedelem délszláv-román-bolgár
csapatai súlyos vereséget szenvedtek a hódító török seregtől,
amelyet kezdetben Murad szultán vezetett. A küzdelem az egyesült
erők sikerével indult, Murad is elesett, de fia, Bajazid végül mégis
győzelemre vitte hadait. Lázár fejedelem fogságba esett és
kivégezték. Országa azután, 70 évvel később véglegesen török uralom
alá került.
Pristinában tudományos tanácskozást rendeztek az első Rigó-mezei
csatáról. Mint a Borba jelentette, az értekezleten valóságos ütközet
bontakozott ki akörül, hogy milyen származásúak és kik az egykori
hősök. A koszovói albán történészek egy csoportja gyüjteményes
kötetében ugyanis azt írja, hogy számos Rigó-mezei hős, köztük maga
Lázár fejedelem is tulajdonképpen albán volt. Ezzel az állítással
Muhamet Piraku, a történelemtudományok újdonsült doktora ment a
legmesszebbre. Leszögezte: az Oszmán-török rabság elleni közös
keresztény-balkáni front létrehozására irányuló kezdeményezés élén a
prilepi Lazar Pribez (Pribac) állt s ő, mint albán, a törökök elleni
harcokban a legőszintébb szövetségeseknek az albánokat tartotta.
Vitathatatlan: számos történelmi forrás arról tanúskodik, hogy
az albánok részt vettek a Rigó-mezei csatában, ehhez nem fér kétség
- mutatott rá a Borba - Piraku azonban ennél tovább megy,
megpróbálja bizonyítani, hogy az ütközetben tulajdonképpen az
albánok játszották a főszerepet. A pristinai tanácskozáson ezekre a
tézisekre és állításokra válaszolva Szima Csirkovics professzor
kijelentette, hogy az ilyen kérdéseket tudományosan kell
megközelíteni. Nem fogadható el egyes személyiségek - mint például
Lázár fejedelem - albánként történő feltüntetése, ha erre egyetlen
tudományos bizonyiték sincs. +++
1989. május 29., hétfő 08:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|