Rendszerváltás és az MTI

	A Pedagógusok Szakszervezete XIII. kongresszusa (1. rész)
1989. május 20., szombat - Az előző kongresszus óta végzett munkát minősítő hozzászólásokkal, valamint a szakszervezet új programját körvonalzó vitával folytatódott szombaton, a MEDOSZ-székházban a Pedagógusok Szakszervezete XIII. kongresszusa. Az érdekérvényesítő tevékenységgel kapcsolatban elhangzott: a szakszervezetnek önálló érdekegyeztetési, tárgyalási és vétójogra van szüksége minden olyan szervezettel, intézménnyel, illetve fórummal, amely érdekelt az oktatási döntésekben. Az ágazatra vonatkozó jogszabályokat ezentúl csak a pedagógus szakszervezet egyetértésével lehessen meghozni. Egymásnak ellentmondó vélemények is elhangzottak az országos szakszervezeti szövetséghez való tartozás kérdésében. Mivel a problémák egy része - mint mondták - túlmutat az ágazaton, nem lehet lemondani a több mint négymillió szakszervezeti tagot tömörítő szövetség erejéről. Ugyanakkor mások azt hangoztatták: a legfontosabb kérdésekben, így a béralkuban az ágazatnak önállóan kell részt vennie, s nem engedheti át a tárgyalás jogát. Volt, aki úgy fogalmazott: a szakszervezeti mozgalomban azért nincs meg a bizalom, mert az egy bukott politikai rendszer részeként működött s egy új, pártsemleges szakszervezetre szükségességére mutattak rá. A semlegesség nem jelenthet viszont függetlenséget: partneri kapcsolatot kell kialakítani minden olyan politikai erővel, társadalmi szervezettel, amely az oktatási ágazat ügyét felvállalja. A szakszervezet legfontosabb követeléseit sorolva elhangzott: az új költségvetési reform szüntesse meg az oktatás maradványelvű részesedését, s az oktatásügyi dolgozók bérének más ágazatokéhoz való felzárkóztatását követően legyen lehetőség a bérek szinten tartására is. Sokan jogosnak ítélték, hogy a szeptemberi 15 százalékos béremelést kövesse második lépésben újabb központi béremelés. Arra is figyelmeztettek, hogy az Országgyűlésnek az új oktatásfejlesztési koncepciót a költségvetéssel együtt kell megtárgyalnia. Elhangzott: jogszabályt kell alkotni az intézmények normatívák alalapján történő finanszírozására, és lehetővé kell tenni, hogy az iskolák közvetlenül kapják meg az őket illető pénzeket. Mindenkor az államnak kell garantálni az iskolák működését, s nem szabad, hogy az a fenntartó tanácsok pénzügyi lehetőségeitől, illetve oktatással kapcsolatos elképzeléseitől függjön. (folyt. köv.) 1989. május 20., szombat 15:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Pedagógusok Szakszervezete XIII. kongresszusa (2. rész)
Az igazgatási-finanszírozási kérdésekhez kapcsolódott felszólalásának első felében Glatz Ferenc művelődési miniszter is. Elöljáróban megköszönte a személye iránt megnyilvánult bizalmat, amely a kongresszusi hozzászólásokban tükröződött. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdaság és a társadalmi struktura átalakítása során figyelembe kell venni más ágazatok és rétegek érdekeit is, s az a törekvés, amelynek része a művelődési tárca ,,felfuttatása,,, ilyen jogos érdekekkel találja szemben magát. A miniszter hangsúlyozta: annak a koncepciónak a híve, amely az iskolák szakmai és gazdálkodási önállóságára helyezi a hangsúlyt. Egyik első feladatának tekinti ezért a tanigazgatásban tapasztalható ellentmondások felszámolását, s annak áttekintését, hogy az oktatásra fordított milliók milyen csatornákon jutnak el az iskolákhoz. Ugyanakkor feltette a kérdést: vajon felkészültek az iskolák arra, hogy ne csupán a pénzt költsék, hanem önállóan gazdálkodjanak, s ne csak bírálják a felülről jövő rossz utasításokat, de azt jó javaslattal, helyben korrigálják is. Az áhított demokráciát, a politizálást meg kell tanulni az iskoláknak, s a pedagógusoknak is. Olyan tantestületek és igazgatók kellenek, akik - a sztálinista diktatúrában megszokott gyakorlattal szemben - nem mindig a legfelsőbb vezetésben látják a megoldás kulcsát, hanem azokon a helyi fórumokon tiltakoznak és tesznek ellene, ahol a dolgok nem működnek. A tartalmi kérdésekre áttérve szólt arról, hogy már most fel kell készülni az 1992-től megvalósuló egységes európai oktatási rendszerre, s ennek normatíváihoz, műveltségtartalmához kell a magyar oktatásügy tartalmát és színvonalát igazítani. Az európai ,,betagozódáshoz,, elkerülhetetlen az iskolai nyelvoktatás fejlesztése, amely kiterjed a műszaki értelmiségre is. Ezzel összefüggésben kitért az orosz nyelv-oktatás kérdésére is. Az a cél, hogy az orosz nyelv kötelező helyett fakultatív tárgy legyen, de tudomásul kell venni, hogy ehhez három-négy éven belül 4-5 ezer idegennyelv-tanár kellene az iskolákba. Az ÁBMH-val már van megállapodás az orosz nyelvtanárok átképzésének segítésére, de arra is figyelni kell, hogy az orosz szakos tanárokból ne lehessenek munkanélküli pedagógusok. Arról is szólt, hogy brüsszeli tartózkodása során eljárt annak érdekében, hogy Magyarország a francia és spanyol nyelvtanár-képzéshez támogatást kapjon. Külön kiemelte a diákok testi nevelésének és az eddig háttérbe szorult ifjúsági tömegsportnak a fontosságát, amelynek gondozása - véleménye szerint - vissza kell hogy kerüljön a tárcához. (folyt. köv.) 1989. május 20., szombat 15:04
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Pedagógusok Szakszervezete XIII. kongresszusa (3. rész)
A tanár személyéről szólva arra is figyelmeztetett, hogy az anyagi elismerés hiánya mellett kevés szó esik a tanárok szellemi kondíciójáról, egységes országos továbbképzésük és önművelési lehetőségeik hiányáról. (folyt. köv.) 1989. május 20., szombat 15:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Pedagógusok Szakszervezete XIII. kongresszusa (4. rész)
A további vitában elhangzott, hogy a szakszervezet hozzon létre nemzetiségi szekciót, amely a határainkon túl élő pedagógusok érdekvédelmét vállalná, illetve oktatáspolitikai tanácsot, amely az oktatásüggyel kapcsolatos kérdésekben foglalna állást. Mások az irányításban és a pénzügyi támogatásban perifériára szorult felnőtt oktatásra, a kis települések pedagógus ellátottságának javítására, illetve az óvónők méltatlanul alacsony bérezésére hívták fel a figyelmet. Egy küldött a pedagógusok és a tanulók vallásos meggyőződésének tiszteletben tartásáról beszélt. Fontosnak ítélte az iskolákban a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, s hogy vallásos nézeteiért sem a pedagógusokat, se a diákokat ne érhesse hátrányos megkülönböztetés. A viták észrevételeinek, javaslatainak összefoglalása után a küldöttek elfogadták az előző kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolót. A szakszervezet programjáról az írásban kiadott módosító indítványok alapján vasárnap dönt a kongresszus. (MTI) 1989. május 20., szombat 20:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »