|
|
 |
|
 |
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (2. rész)
|
Ezt az újabb 4 ezer forintos alsó bérhatárt október elsejei
időponttal fogadták el, azzal, hogy a fogyasztási és a mezőgazdasági
termelőszövetkezeteknek viszont csak december elsejével kell
elérniük ezt a szintet. Ugyanakkor ajánlják, hogy azoknál a
gazdálkodó szervezeteknél, amelyeknél a feltételek adottak, már a
megállapodásban rögzítettnél korábban emeljék fel a béreket erre a
szintre. E kérdéskörrel kapcsolatban Nagy Sándor megjegyezte, hogy
végre tudomásul kellene venni: a munkaerőnek is van ára, és senki se
higyje azt, hogy 3700 forintból meg lehet élni. Ha pedig valahol még
ilyen értékü teljesitményt sem nyujt a dolgozó, akkor ott a gondot
elsősorban a vállalati gazdálkodáskodásban, vezetésben kell keresni.
Ezt követően került sor az idei minimális béremelések
tárgyalására. A szakszervezeti javaslat az volt, hogy minden dolgozó
bérét legalább 3 százalékkal, de legkevesebb havi 300 forinttal
emeljék, s ez után az összeg után a vállalatoknak ne kelljen adót
fizetniük. Ebbe a béremelésbe a kormány részéről Medgyessy Péter
bele is egyezett volna azzal, hogy csak bizonyos költségvetési
területeknek - mint például az egészségügy, az oktatás -
biztosítanák a szükséges anyagi forrásokat, a többi intézménynek
magának kellene azt kigazdálkodnia. Arra viszont nem látott módot,
hogy a kedvezményes bérfejlesztés lehetőségét a korábbi OÉT ülésen
elfogadott területeken - az agrárszektor és az élelmiszer
kiskereskedelem - mellett másokra is kiterjesszék. A kamara
képviseletében Martos István alelnök a minimális béremelés fix
összegü meghatározásával nem tudott ugyan egyetérteni, de olyan
kompromisszumos javaslattal állt elő, amely véleménye szerint a
legnehezebb helyzetben lévő területeken is lehetővé tenne egy
minimális bérfejlesztést. Javaslatának lényege az volt: adják meg
mindenkinek a 3 százalékos bérfejlesztés lehetőségét adómentesen, de
ha valahol ennél jobban nőnének a bérek, ott már a teljes
bérnövekmény után adózzanak. A kedvezmények kiszélesítését Halmos
Csaba sem tartotta elfogadhatónak, mivel az a bérmechanizmus
rendszerét távolítaná a mostani és a jövőbeni céloktól. Ugyanakkor
javasolta, hogy a béremelés felső határát ne szabják meg az
ajánlásban, mert az OÉT legutóbbi ülésén elfogadott 10 százalékos
plafon olyan vonzást jelent a vállalatok számára, hogy annak
elérésére még ésszerütlen létszámleépitésekkel is törekednek. A
tárgyaló felek azonban ugy vélekedtek, hogy valamiféle felső
korlátra, még ha csak ajánlásjelleggel is, de szükség van.
(folyt. köv.)
1989. február 8., szerda 17:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|