Rendszerváltás és az MTI

	A moszkvai tárgyalások mérlege
München, 1989. március 24. (SZER, Magyar híradó) - Grósz Károly moszkvai tárgyalásainak gyorsmérlegét Román István vonja meg. - A gorbacsovi program még az MSZMP számára sem útmutatás, de bizonyos biztonságérzettel tölti el a párt reformszárnyát, hogy Moszkva jóváhagyásával, de legalábbis jóindulatú tűrésével folytathatják kísérletüket a hazai gazdasági és politikai élet átalakítására. A politikai különbségek a két kommunista párt között nem csekélyek. A szocializmus lehetőségeit nem lehet demokrácia nélkül kiaknázni - mondotta ma délelőtt Gorbacsov főtitkár magyar újságíróknak. De a demokráciát másképp értelmezik a Kremlben és másképp a Duna-parti pártszékházban. Amiért például Jelcin ellen most pártvizsgálatot indítottak - mármint a többpártrendszer lehetőségének felvetéséért - az Budapesten a kommunista vezetőségben már eldöntött elhatározás: az MSZMP elfogadja a többpártrendszert, ha még sok minden tisztázatlan is. Gorbacsov saját mezőgazdasági reformja, a haszonbérleti rendszer mellett érvelve - épp nemrég hivatkozott a magyar háztáji gazdaságok sikerére. A szovjet sajtó már a látogatás előtt arról írt, hogy a Szovjetunió biztosítja a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogait. Valóban: helyzetük az utóbbi időben javult. Mindezek a magyar-szovjet kapcsolatoknak lényeges elemei, és mindnyájunknak fontosak. Nincs semmi változás azonban e viszony katonapolitikai tartalmában. Grósz Károly és Mihail Gorbacsov megállapították: a jelenlegi nemzetközi helyzetben Magyarország semlegessége elképzelhetetlen. Nem kell gazdasági szakembernek lenni, hogy tudjuk: a KGST-én belüli változtatások a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlenek. A magyarországi újságok teli vannak jogos panaszokkal, hogy a Szovjetunióba irányuló exportunk sok esetben ráfizetéses. A KGST-én belül közös, egységes reform lehetetlen, mert a résztvevő országok ebben nem tudnak megállapodni. Tehát a kétoldalú magyar- szovjet gazdasági kapcsolatokon belül - függetlenül a többi KGST partnertől - kellene, hogy érvényesüljenek a reális magyar érdekek. A gazdaság stabilizálása, a hatalmas nyugati adósságtömeg kifizetése, a törlesztések, a kamatok rendezése megkívánja, hogy elzárjuk azt a csapot, ahol kifolyik a magyar munka értéke. Az országnak természetesen szüksége van az importra a Szovjetunióból, és az odairányuló exportra. De milyen áron? - ezt a kérdést a szó szoros értelmében kell felvetni.+++ 1989. március 24., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »